Van, akinek most az otthona a legveszélyesebb – Mit tehetnek a családon belüli erőszak áldozatai a koronavírus alatt?

A koronavírus miatt most mindenkit arra intenek, hogy maradjon otthon, és ha teheti, a lehető legkevesebbet mozduljon ki a lakásból a járvány terjedésének megelőzése, illetve csökkentése érdekében. És bár sokaknak valóban az otthonuk a legbiztonságosabb hely a világon, jó néhányan vannak sajnos azok is, akik számára ez a legveszélyesebb.

A családon belüli erőszak áldozatai ugyanis bántalmazójukkal kerülnek karanténba, az összezártság és az elszigeteltség pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Balogh Zsófiát, a NANE Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogyan hat a jelenlegi helyzet a bántalmazó kapcsolatokra, és arról, hogy mit tehetnek, hová, kihez fordulhatnak most az áldozatok.

A karantén hatása a bántalmazó kapcsolatokra

Hogyan hat a vírus okozta izoláció a bántalmazó kapcsolatban élőkre? Milyen tényezők jelentik a legnagyobb veszélyt, és kik a legveszélyeztetettebbek?

- A bántalmazó hatalomgyakorlásának egyik alapvető eszköze az áldozat elszigetelése. A kommunikációs csatornák elvágása vagy ellenőrzése - például a mobiltelefon elvétele, az üzenetek elolvasása, a közösségimédia-fiókok feltörése -, az áldozat kapcsolatrendszerének fokozatos leépítése - például a családtagok, a barátok módszeres elidegenítése, a találkozások megtiltása -, az elköltözés elszigetelt lakóhelyre, vagy akár az áldozat bezárása, illetve mozgásának, munkavállalási lehetőségeinek korlátozása. Ez alapján érthető, hogy a vírus okozta helyzet még inkább kiszolgáltatottá teszi az érintetteket, és még több eszközt ad a bántalmazó kezébe, sőt egyenesen megkönnyíti számára az elszigetelést. 

Az érintettek most még kevésbé számíthatnak segítőkre a környezetükben az általános korlátozások és az emberek vírustól való félelméből fakadóan, így kevesebb lehetőségük van erőforrásokat gyűjteni, ha menekülniük kell, vagy szeretnének kilépni a kapcsolatból. A gyermek-, idős- és beteggondozás, az otthoni taníttatás feladata is elsősorban a nők nyakába szakadt, ami még inkább megnehezíti a bántalmazottak helyzetét. Sokaknak, ha volt is lehetőségük dolgozni eddig, most veszélybe került a megélhetésük, vagy egyenesen lehetetlenné vált a gyerekek ellátása és a munkahely fenntartása párhuzamosan. Minden bántalmazott nő veszélyben van, akin partnere vagy volt partnere uralkodni próbál, hiszen tudható, hogy a bántalmazás idővel fokozódik - a jelenlegi helyzet pedig elősegítheti és felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Azt fontos tisztázni, hogy a bántalmazó magatartás nem a megnövekedett stresszből fakad - tehát nem azért bántalmaz valaki, mert ezt „hozza ki belőle” a jelenlegi helyzet. Most mindenkit egyaránt nagymértékű stressz ér, mégsem válnak bántalmazóvá az emberek általánosságban. Az ilyen viselkedés egyfajta szemléletmódból és jogosultságtudatból fakad, illetve a nemi egyenlőtlenségekből és ezek társadalmi normalizálódásából - mondta Balogh Zsófia.

Észlelhető-e az, hogy a karantén ideje alatt megnövekedett a segítségkérések száma?

- Igen, több ország jelentései alapján tudható, hogy világszinten rendkívüli mértékben megnőtt a családon belüli erőszak miatti segítségkérések, rendőrségi bejelentések száma. Konkrét adatok Magyarországról még nincsenek e téren, de a NANE segélyvonalán is tapasztaljuk, hogy folyamatosan hívják az érintettek a vonalat, és számos koronavírus-helyzet okozta nehezítő tényezőről is beszámolnak az egyébként is gyakran tehetetlen helyzetben lévő áldozatok és segítőik.

Hogyan segíthetünk az áldozatoknak?

Mit tehetünk, ha úgy sejtjük, van valaki az ismeretségi körünkben, aki bántalmazójával él együtt? Hogyan segíthetnek távolról az ismerősök, barátok?

- Nem feltétlenül vannak külső jelei a bántalmazásnak, ezért fontos, hogy most fokozottan figyeljünk oda ismerőseinkre, szeretteinkre, vegyük fel és tartsuk velük a kapcsolatot, kérdezzünk rá, hogy vannak, mire van szükségük. Lényeges, hogy ítélkezés és kéretlen tanácsok nélkül próbáljuk meghallgatni azt, akiről azt sejtjük, hogy veszélyben van. Ne hibáztassuk őt azért, amiért nehéz számára navigálni a helyzetet. Abban segítsünk, amit ő maga kér, ne erőltessük rá, amit kívülről mi „jónak” látunk. Mivel most mindenki otthon tartózkodik, a lakóházakban is nagyobb eséllyel hallhatjuk meg az erőszak zajait. Ha azt sejtjük, valaki veszélyben van, értesítsük a rendőrséget, és lehet hivatkozni az ORFK 2/2018-as utasítására, ami a kapcsolati erőszak eseteire ad útmutatást az eljáró rendőröknek. Ezenkívül informálódjunk magunk is a bántalmazás természetéről: a Nane oldalán a Kiadványok menüpontban sok ingyenesen letölthető anyag található. 

Hogyan és hol kérhetnek segítséget az áldozatok?

Hogyan, kitől, illetve milyen szervezetektől kérhetnek segítséget az áldozatok?

- Vészhelyzet, illetve családon belüli erőszak esetén a rendőrséget kell értesíteni a 112-es számon. A hatóságoknak nagyon nagy felelősségük van abban, hogy felelősségre vonják a bántalmazót, és megvédjék az áldozatokat, például hatékonyan alkalmazzák a távoltartás eszközét. Menekülés esetén az OKIT, azaz az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 24 órában elérhető 06 80 205 520-as száma hívható.

A NANE Egyesület ingyenes lelkisegély-vonala bántalmazott nők és segítőik számára elérhető továbbra is a 06 80 505 101 számon hétköznapokon - hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 18-22 óra között, és szerdán 12-14 óra között. A PATENT Egyesület 06 70 220 2505-ös jogsegélyvonala pedig újabb időponttal bővült: a szokásos szerdai 16-18 és csütörtöki 10-12 óra közötti időszakokon felül péntekenként 12-14 óra között is elérhető, illetve chatszolgáltatást is indítottak szombatonként 16-18 és hétfőnként 10-12 óra között a Facebookon az írásos jogi segítségkérések számára. Amennyiben nincs lehetősége az érintettnek telefonálni vagy internetezni, megpróbálhat segítséget kérni valakitől, akivel kapcsolatban van, például ismerőstől, rokontól, szomszédtól.

Vannak-e olyan intézmények, melyek a jelenlegi helyzetben menedéket, védelmet nyújtanak a családon belüli erőszak áldozatainak?

- Hivatalosan a hatóságok, illetve a fent említett OKIT telefonos szolgálata látja el ezt a feladatot. Sajnos sok hívónktól halljuk, hogy a hatóságok áldozatvédelmi tevékenysége sok kívánnivalót hagy maga után. Az ellátórendszer intézményei sem mindig járnak el megfelelően, az elhelyezésre pedig nem mindig áll megfelelő mennyiségű hely rendelkezésre. Mindezek miatt érdemes felkészülni, hogy nem feltétlenül kapnak majd azonnali és kielégítő segítséget az érintettek.

A védett házak, anyaotthonok, menedékhelyek, krízisszállók mégis átmeneti megoldást nyújthatnak. De a hatóságoknak abból kell kiindulni, hogy alapvetően igazságtalan, hogy a bántalmazott kényszerül elmenekülni saját otthonából, ezért mindent el kell követniük, hogy az elkövetők cselekményeire fókuszáljanak, és azt szankcionálják. Az ideális változatlanul az lenne, ha a hatóságok elsősorban a bántalmazót távolítanák el, és vonnák felelősségre az erőszak elkövetéséért - ellentétben az elmúlt években megfigyelt trendekkel, amikor is a távoltartások száma érthetetlen módon fokozatosan csökkent. Az állam által nyújtott védelmi kötelezettség alól nem lehet mentség, hogy a koronavírus idején ez nehezebb, sőt ellenkezőleg. A bántalmazók uralkodásának és kontrollgyakorlásának ellensúlyaként a hatóságoknak kötelességük volna fokozni a reakcióik gyorsaságát és súlyát, hogy a bántalmazók világosan észleljék: nincs korlátlan hatalmuk, és felettük is van kontroll - mondta Balogh Zsófia.

Mit viseltek a nemi erőszak áldozatai?

Élénken él az az elszomorító tévhit, hogy azok, akik erőszak vagy zaklatás áldozatai, felelősek a velük történtekért valamilyen formában. A legtöbben például úgy gondolják, hogy a nem megfelelőnek titulált, túl kihívó öltözködésükkel hívták fel magukra a figyelmet, és provokálták ki a zaklatást. Több projekt is született már azért, hogy rámutasson arra, mennyire nincs így, köztük egy igen erőteljes és megdöbbentő kiállítás is, mely szokatlan módon dolgozza fel a szexuális erőszak témakörét. 

Képek: Getty Images Hungary.

• családon belüli erőszak
• koronavírus
• karantén
• bántalmazás
• nők elleni erőszak
• járvány
• nane
• Lélek&Test