Megmenthetők a kiüresedő kapcsolatok?

- Minden darabomban az emberek és az emberi kapcsolatok érdekelnek, ezért sokat figyelem az embereket. Ugyanakkor minden darabomhoz a saját életemből is szoktam merítkezni - mondta Bozsik Yvette Kossuth-díjas, érdemes művész alkotói koncepciójáról.

- A Bál, avagy a táncos mulatság című darab kapcsán a magány, az emberi kapcsolatok kiüresedése foglalkoztatott, egy hosszú kapcsolat átalakulása, változásai, számtalan helyzet, amelynek végén mégis egymásra találnak. A játékosságon keresztül láthatóvá válik a legtöbb női és férfiarchetípus, amellyel mindannyian találkoztunk már az életben. A saját életünkben.

A férfi és a nő próbálnak utakat keresni, de nem sikerül. A Bálnál az életkor változása volt inkább nagyobb hatással rám, hogy az ember idősödik, változik, és ez milyen helyzetekkel jár - ez van benne leginkább, mondta a társulatvezető, hozzátéve, hogy ezt a darabját Ettore Scola A bál című filmje inspirálta, azon belül is a csábítás különböző trükkjei és módjai. - Az első felvonásban minden humorosan jelenik meg, a másodikban viszont minden humor magányosságba borul, hogy megmutassa a helyzetek kettősségét. Az elmúlás megmutatja az élethelyzetek mindkét oldalát - tette hozzá a rendezőnő.

Szenvedély és erotika

- Az ezeregyéjszaka virágai című előadásom inkább a vágy felkeltéséről szól, a kapcsolatok elejéről, hol leginkább az erotika dominál. Míg a Bálban inkább a külsődleges jegyek számítanak, ahol megtartják az etikett szabályait, az Ezeregyben már nincsenek tabuk. Egy korhatáros előadás - 16+ -, ahol keményen dominál az erotika. Sok álomképen, rituális násztáncon, szürreális, absztrakt képeken keresztül próbáltam finoman, előkelően vagy inkább elegánsan megmutatni az erotikát, ahol a mélyebb, vadabb ösztönök dominálnak.

 - Mindkét darabban benne van a magányos nő mint központi szereplő, de nevezhetjük áldozatnak. A kapcsolatok vagy akár a társadalom áldozatának. Az ezeregyéjszaka virágaiban a nő kitaszítottsága benne van. Vagy annak a kitaszítottsága, magányossága, aki a saját útját járja. Nemcsak az erotika dominál, benne van ez a nehéz út is. Amikor a Bált csináltam, kicsit szomorúbb voltam. Ahogy változik az életem és az érzéseim, azokat mindig egy-egy darabban meg szoktam fogalmazni. Sokféle emberről szólnak, de valahol mindig ott vagyok, minden előadásban - tette hozzá Bozsik Yvette.

A táncelőadásokról

A Bozsik Yvette Társulat központi játszóhelye a Nemzeti Táncszínház két színpada, a Várszínház és a Fesztivál Színház a Művészetek Palotájában.

Bál, avagy a táncos mulatság

A különböző stílusú táncok, keringők, tangók vágyakat és beteljesületlen álmokat keltenek életre. A második rész hangulata sokkal emelkedettebb, költőibb. A tér egy óceánpartot is idézhet, ahol a bálterem volt táncosai saját személyes emberi sorsukat mutatják be, eltáncolva magányukat és életük különböző, megismételhetetlen pillanatait. A darab hangulatát meghatározza a zene, amely ízelítőt ad a 20. század legfontosabb zenei irányzataiból, a jazztől a sanzonig, a klasszikustól a mai modern zenéig.

Táncolják: Krausz Alíz, Vati Tamás, Góbi Rita, Kalmár Attila, Fülöp Tímea, Gombai Szabolcs, Hasznos Dóra, Székely Szilveszter, Valencia James, Csere Zoltán, Samantha Kettle, Vislóczki Szabolcs, Somorjai Judit, Federico Marcos Moreno Hernandez
Jelmez: Bozóki Mara
Díszlet: Pető József, Vati Tamás
Fény: Pető József
Koreográfus-asszisztens: Soós Erika, Vislóczki Szabolcs
Kreatív producer: Iványi Marcell

Az ezeregyéjszaka virágai

Egy mágikus álom története, amelyben a vágy és az erotika dominál. Az ezeregyéjszaka meséinek történetein keresztül átélhetjük a felnőtté válás megpróbáltatásait és a felnőtt léttől való félelmeket. A történetekben csodák történnek meg: bármi, még a halál is visszafordítható, sőt, élő és élettelen között sem éles a határ. Minden életkorban keressük és minden életkorban meg is találunk valamit az élet értelméből - mondja Bruno Bettelheim pszichológus, a mesék kutatója.

Az idén 20 éves Bozsik Yvette Társulat a Nemzeti Táncszínház felkérésére készítette az Az ezeregyéjszaka virágai című darabját. A produkció Az ezeregyéjszaka legszebb meséi című gyermekelőadás bemutatója után, de felnőttek részére készült. Az előadást Pier Paolo Pasolini azonos című játékfilmje inspirálta, az eredeti zenét Philippe Héritier svájci zeneszerző komponálta, kortárs és keleti zenei motívumok ötvözésével.

Táncolják: a Bozsik Yvette Társulat táncosai
Zene: Philippe Héritier
Látvány: Vati Tamás, Iványi Marcell
Jelmez: Juristovszky Sosa
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus: Bozsik Yvette

Következő előadás: március 2. a Nemzeti Táncszínházban

A képeket Horváth Judit és Dusa Gábor készítette.(%oldalmero(http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=1759478&kampany=2267196&banner=2267210&ord=RANDOM_NUMBER)%)

Kattints a Nemzeti Táncszínház oldalára, és rendeld meg a jegyet az előadásra.

• párkapcsolat
• táncszínház
• Lélek&Test