18 +

Kedves Olvasónk!

Az általad letölteni kívánt tartalom a hatályos jogszabályok szerint a kiskorúakra káros hatással lehet. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz ne férjen hozzá kiskorú, használj szűrőprogramot!

Ilyen volt az élet egy múlt századi bordélyházban a fotós szemével: csak neki engedték, hogy képeket készítsen
Pikáns fotók egy olyan korból, ahol minden szexuális kérdést tabuként kezeltek.

bordély-borító

A prostitúciót a világ egyik legősibb szakmájának is szokták nevezni, hiszen már az ókorból is maradtak fenn olyan feljegyzések, hogy nők és férfiak a testükkel keresték a mindennapi betevőt. Ennek ellenére a történelem során tabu lett a bordélyházak működése, miközben a zárt ajtók mögött egyre több férfi kereste fel az örömlányokat.

Ilyen férfi volt a fotográfus és reklámszakember, William I. Goldman is, aki a pennsylvaniai Readingben élt. A város közösségében tekintélyes alaknak számított, rendkívül népszerű úriemberként ismerték, ráadásul élete végéig agglegény maradt, így könnyen engedhetett az olyan helyek csábításának, mint Sallie Shearer előkelő bordélyháza.

Pikáns fotók a 19. századi bordélyházban

Reading gyorsan terjeszkedő város volt a 19. század végén, aminek egyik fő lépése a vasút megépítése volt. Ez a folyamat munkásokat és üzletembereket hozott ide, így kivirágzott a prostitúció is. A város utcáin örömlányok sorakoztak, akik a vasútállomáson vagy a saját otthonukban intézték az együttléteket, a magasabb osztályú és vagyonosabb emberek pedig az olyan szalonházakat vehették igénybe, mint amilyen Sallie Shearer bordélya volt. Ők azt is megengedhették maguknak, hogy válogassanak a kuncsaftok közül, és megvendégeljék a férfiakat. A városi körökben kevesen tudtak róla, de William I. Goldman is a bordély gyakori látogatója volt, hiszen egyrészt tíz perc sétára volt a stúdiójától, másrészt szívesen múlatta az időt a gyönyörű és mindenre kapható nők társaságában.

bordély2
Fotó: William Goldman / Wikipédia

A visszatérő vendégnek az örömszerzés mellett egy másik nagy vágya is volt a szalonban. Szerette volna megörökíteni úgy a lányokat, ahogy ő látta őket. Meztelenül, minden gátlásukat levetkőzve magukról. A fotókat kizárólag magának készítette, így a kurtizánok csak neki megengedték, hogy mindent feltáró sorozatot készítsen róluk. A legtöbb kép 1892 körül készült, és olyan művésziek lettek, hogy a megjelenésük után sokan Edgar Degas vagy Édouard Manet festményeihez hasonlították őket.

bordély1
Fotó: William Goldman / Wikipédia

A képekről csak a rajtuk szereplő nők és Goldman tudott, aki egy albumba rendezte őket, és élete végéig ott őrizte titokban. Végül 2018-ban kerültek nyilvánosságra, amikor Robert Flynn Johnson fotótörténész megvásárolta és publikálta azokat. A szemérmetlen sorozat nemcsak azért fontos, mivel teljes valójában ábrázolja a meztelenséget abban az időben, amikor ez egyáltalán nem volt elfogadott, hanem történelmi jelentőséggel is bír, mivel ez lehet az egyik legkorábbi szexmunkával foglalkozó fotográfiai tanulmány.

William I. Goldman 1922-ben hunyt el, és bár soha nem lett életében világhírű fotós, haláláig őrzött titka több mint egy évszázaddal később mégis ismertté tette. Még több pikáns fotót itt találsz.

Ilyen az élet a világ legnagyobb bordélyában

Kölnben épült fel a világ legnagyobb bordélyháza, a Pascha.

(Képek forrása: Wikipédia.)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük