12 évesen ismerte meg leendő férjét az orosz cárné: Alekszandra Fjodorovna és II. Miklós közt valódi szerelem szövődött
II. Miklós első látásra beleszeretett Alekszandra Fjodorovnába. Bár később az egész nép ellenük fordult, ők végig összetartottak.

alekszandra miklos cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A történelem során az uralkodócsaládokban az elrendezett házasságok voltak a legjellemzőbbek. Az igaz szerelem általában ritka volt a házastársak közt, a királyok és a királynék sokszor szeretőik iránt tápláltak valódi, mély érzelmeket. Persze azért akadnak kivételek: ezek közé tartozik az orosz Alekszandra Fjodorovna és II. Miklós kapcsolata is.

Fiatalon ismerkedtek meg, és a rengeteg nehézség ellenére is mindvégig összetartottak. A cárné nagy hatást gyakorolt férjére, és igen erős befolyással bírt a cár felett. 

12 évesen ismerte meg leendő férjét

Hessen–Darmstadti Aliz, azaz németül Alix von Hessen-Darmstadt néven született 1872-ben Aliz brit királyi hercegnő és Hessen–Darmstadti Lajos nagyherceg hatodik gyermekeként. Bátyja hemofília, azaz vérzékenység miatt hunyt el, így egyértelmű lett a család számára, hogy a gyerekek is örökölték az angol királyi család betegségét. A nőtagoknál ez nem okozott tüneteket, azonban továbbörökíthették. A lány hatéves volt, amikor édesanyja meghalt, ez a tragédia pedig egész életére és személyiségére rányomta a bélyegét: visszahúzódóvá és komorrá vált. Ezután nagyanyjuk, Viktória királynő nevelte fel őket Ella kivételével. Alix a kedvenc unokájává vált.

Szép, intelligens és művelt ifjú hölggyé cseperedett. 12 éves volt, amikor először találkozott Nyikolaj Alekszandrovics Romanovval, azaz a későbbi II. Miklós cárral. Már ekkor igen mély benyomást tettek egymásra, sőt állítólag a cár első látásra beleszeretett a hercegnőbe. Egy brosstűvel ajándékozta meg őt, a lány azonban megijedt, és visszaadta a meglepetést a fiúnak. Heves udvarlásával először elriasztotta választottját, de néhány évvel később, amikor újra találkoztak, érzései viszonzásra leltek. Ekkor állítólag még neveiket is belekarcolták egy gyűrűvel a palota ablakába. Kapcsolatuk igazi mesébe illő, romantikus szerelemként indult, több hetet együtt töltöttek. Miklós egyébként az ezt megelőző években még viszonyt folytatott a lengyel származású balett-táncossal, Matilda Kseszinszkajával, de 1893-ban ennek vége szakadt a közelgő esküvő miatt. Ezt bevallotta Alixnak is, aki megbocsájtott, és a kapcsolat lezárását kérte. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A koronázási ünnepség tragédiába fulladt

Bár családjaik ellenezték, 1894-ben összeházasodtak. Az ekkor 22 éves menyasszony felvette az Alekszandra Fjodorovna nevet, maga mögött hagyta addigi életét, és fogalma sem volt arról, hogyan lehetne igazán jó cárné. Választása nem volt, mivel szerelme édesapja elhunyt, II. Miklós pedig 26 évesen, esküvőjük évében vette át tőle a vezetést. Bár hivatalosan csak 1896-ban koronázták meg.

A koronázás utáni ünnepség tragédiába fulladt. A Hodinka-mezőre még a vártnál is nagyobb tömeg érkezett, az emberek egymást lökdösve törtek előre az ajándékok és az ingyen étel-ital reményében. A rendet a katonák sem tudták helyreállítani, a vendégek pedig így a katonai gyakorlótérnek használt mező gödreibe estek, a sérülteket a többiek agyontaposták. Körülbelül 1300-1400-an vesztették itt életüket. A szörnyűség után a cár és a cárné, bár nagyobb összeget adományozott az áldozatok családjainak, nem a kórházakba indultak, hogy meglátogassák a sebesülteket, hanem a francia nagykövetség bálján jelentek meg, mivel tanácsadóik erre beszélték rá őket. A nép borzasztó haragra gerjedt, őket hibáztatták a tragédiáért, és innentől kezdve teljesen az uralkodópár ellen fordultak. 

Nagy befolyása volt férje felett

Alekszandra egyébként sem volt népszerű alattvalói körében. Félénkségét és visszafogottságát arroganciának vélték, ráadásul óriási hatással volt férjére, aki szintén kevesebbet mozdult ki házasságkötésüket követően. Miután gyermekeik születtek, kapcsolatuk még boldogabb lett, ám a cár anyja, Marija Fjodorovna megnehezítette életüket. Minden területen irányítani akarta ugyanis fiát, ebből menyével rengeteg nézeteltérésük, vitájuk született. A csatából azonban a cárné jött ki győztesen. A birodalmat II. Miklós irányította, őt azonban saját felesége. Alekszandra rengeteg tanácsot adott férjének, és ezeket a cár általában meg is fogadta. Elszigetelte őt a valóságtól és a többi embertől, intézkedéseik, viselkedésük hatására pedig a nép még jobban ellenük fordult. 

A cárné egészségi állapota nagyon leromlott, és sokáig nem született fiú örökösük, ami mindkettőjük számára nehézséget jelentett. A pár még csodatévő helyeket is meglátogatott, hogy fiúgyermekkel gyarapodhasson a családjuk, ami 1904-ben meg is történt. Ám Alekszej örökölte anyja családi betegségét, a hemofíliát, így Alekszandra folyamatosan aggódott gyermekéért, és mindent megtett, hogy segítsen rajta. Így került szoros kapcsolatba az orosz szerzetessel, Raszputyinnal is, aki a gyermek gyógyítójából a cárné legfőbb bizalmasa lett. Fiuk betegségét azonban titkolták a nép előtt, így ők csak azt láthatták, hogy az uralkodópárt a paraszti sorból származó kuruzsló irányítja, így még jobban elvesztették hitelességüket. 1911-ben a cár már nem tudta figyelmen kívül hagyni Raszputyin botrányait, ezért kiutasította őt az udvarból, de nem sokkal később a gyermeke életéért aggódó cárné visszarendelte.

A fogságban is összetartottak

II. Miklós 1915-től a fronton harcolt az I. világháborúban, így a belügyekért felesége lett felelős, illetve lányaival együtt ápolónői feladatokat láttak el. Az asszony azonban nem a miniszterek, hanem Raszputyin tanácsaira hallgatott. Sokakat elbocsájtott, és a szerzetes által javasolt, ám valójában alkalmatlan embereket nevezett ki a helyükre. Még az a pletyka is elterjedt, hogy intim viszony alakult ki kettejük között. 1916 decemberében végül Raszputyint az orosz arisztokraták meggyilkolták, ez az esemény pedig még nehezebb helyzetbe hozta a cárnét. Mindezek ellenére az uralkodópár kapcsolata végig szoros maradt, kitartottak egymás mellett.

1917-ben élelmiszerhiány és éhínség sújtotta az országot, kitört a forradalom, a cári család pedig fogságba került, és házi őrizetben kellett maradniuk. Még ekkor is összetartottak, próbálták tartani egymásban a lelket. 1918-ban a foglyokat őrző osztag parancsnoka leküldte őket a pincébe, majd sortűzzel vetettek véget az életüknek.

Így manipulálta Raszputyin az orosz uralkodócsaládot

Grigorij Jefimovics Raszputyin 1869 januárjában látott napvilágot Szibériában, Pokrovszkoje falujában. Hogy innen hogyan jutott el egészen a cári palotáig, az ma is hihetetlen.

Ezt is szeretjük