Így derült ki, ha szeretője volt a lánynak: ennyi piros tojást adott neki, és ennyit a nem kívánt legénynek

A húsvéti ünnepkör izgalmas időszakában sajátosan keverednek a vallási hagyományok és a tavaszi újjászületés pogány rítusai, aminek tökéletes példája a piros tojás, mely mindkét irányból vizsgálva sokrétű jelentéstartalmat foglal magában.

Míg sok szép régi húsvéti szokás kopik ki lassan végérvényesen a köztudatból, a tojásajándékozás hagyománya napjainkban is szerves része az ünnepnek, még ha nem is éppen úgy, mint dédanyáink idejében.

Húsvéti tojás: vallásos vagy pogány szimbólum?

A tojásdíszítés hagyományának ősi gyökerei vannak, és még régebbi talán a különféle vallási kultuszokban való felhasználása. A tojás önmagában is izgalmas szimbólum, kerek és szabályos, önmagába visszatérő forma, jelképe a teljességnek és ebből fakadóan az életnek is. Az élettel együtt pedig a szépségnek, a termékenységnek, a születésnek és az újjászületésnek is, hisz az élettelen héj az élet kezdetét őrzi.

A tojás húsvéti felhasználását nem az egyház kezdeményezte, csupán egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tétele volt a célja, mikor a sokszínű jelképet összekapcsolta Jézus újjászületésével, feltámadásával.

Miért piros a húsvéti tojás?

Az archaikus hiedelemvilág a piros színt az élettel, a termékenységgel és a szerelemmel hozta összefüggésbe, a vallásos hagyományok pedig Krisztus kiontott vérére hivatkoznak. Létezik legenda, mely szerint egy asszony kosarában tojást hordva letérdelt Jézus keresztjénél, ahonnan piros vér csöppent a tojásokra, megfestve azokat, egy másik szerint pedig Jézus egyszer tojássá változtatta a feléje hajított köveket, melyeket a gyermekek szedtek fel az útról, utalva arra is, miért adjuk ma is a gyerekeknek a tojást.

A húsvéti tojás színe a magyar hagyományok szerint legtöbbször ezért is piros, persze tájegységenként lehetnek eltérések. Létezett sárga tojás is, mely a gabonamezőkre emlékeztet, zöld, mely az újjáéledő természetre, és fekete is, ami a föld színe.

A tojás, mint szerelmi üzenet

A tojás ajándékozása összefügghet azzal, hogy a böjt ideje alatt nagyobb mennyiség halmozódhatott fel belőle, de feljegyzések szerint eleinte főként a családon belül, gyerekeknek, keresztgyerekeknek ajándékozták. Az 1900-as évek elején, miután a locsolás általánossá vált, a lányok jellegzetes ajándéka lett, mellyel szándékaikat és érzelmeiket széles körű lehetőségek híján bátran kifejezhették.

A húsvéti piros tojás írott tojásként való megnevezése is arra utal, hogy egykor a rárajzolt motívumoknak komoly jelentése volt. A lányok a nagyhét ideje alatt, jellemzően nagypénteken és nagyszombaton készítették a tojásokat, olyan mintákat rajzolva rájuk, melyek kiszemeltjüknek vagy a locsolkodni érkezőknek fontosak lehettek. 

A szerelmi motívumokon kívül kívánhattak velük egészséget, a rontások távol tartását és oltalmat is, a virág- és levélminták azonban egyértelműen az udvarlás fogadására való hajlandóságot jelentették, a kerek gyümölcsminták, a tulipán, a szív vagy az összeérő csőrű galambpár pedig hangsúlyos szerelmi üzenetnek számított. A szemérmes lányok persze sokszor motívumok egész sora közé rejtették el a sokat jelentő rajzokat. 

Az a legény, aki a lány kedvese vagy szeretője volt, persze nem pejoratív értelemben, akár tíz-húsz tojást is kaphatott, akinek viszont nem fogadták szívesen az udvarlását, csak egyet, vagy épp zöldet vagy kéket. Érdemes volt elgondolkodnia annak a fiúnak is, akinek csigavonallal megrajzolt tojást adtak, azzal ugyanis a mulya, málé udvarlót szerette volna noszogatni a lány, míg a fűzfamotívummal szerelmi bánatáról üzent. 

Nem volt ritka, hogy húsvét alkalmával az apró üzenetek vezettek végül az életre szóló döntésekhez, a lányok sokszor ilyenkor választottak mátkát a farsangi, báli időszak lezárásaként, és azt is tudni lehetett, hogy a fiúk a szűk női rokonság után annak a lánynak a házát keresték fel elsőként, akit feleségül kívántak venni.

Képek: Getty Images Hungary.

• piros tojás
• húsvéti tojás
• húsvéti tojásdíszítés
• locsolkodás
• húsvéti népszokás
• Húsvét