3 példabeszéd, ami lelkileg is felkészít a húsvétra - A modern kor emberének is fontosak

Bár manapság kevesen olvassák a Bibliát, a keresztény ünnepek idején mégis sokan úgy érzik, lélekben is szeretnének felkészülni: kicsit elmerengni, megszabadulni a hátráltató problémáktól, begyógyítani a sebeket, megbánni a rossz tetteket és kibékülni a környezettel. 

A húsvéti felkészüléshez az alábbiakban Jézus néhány példabeszédét mutatjuk meg neked, amelyek máig aktuális mondanivalóval bírnak: segítenek, ha nehezen döntesz, és igazi gyógyírjai a lelki sebeknek. A tékozló fiú vagy a magvető példázatát már sokan ismerik, de talán a következő hárommal kevesebbszer találkozhatsz.

Az esztelen gazdag 

Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet, és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! - Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? - Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának, ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék. (Lk. 12,13-21.)

Mennyire igaz mindez a mai kor emberére is! Az anyagi javak görcsös felhalmozása és a kapzsiság szinte sohasem lehet gondtalan, a vagyon hajkurászása miatt családok mennek tönkre, nemritkán testvéri viszonyok mérgesednek el, tudomást sem véve arról, hogy az élet milyen rövid. A túlvilágra ennek nyomát sem viheti el az ember, az itt hagyott óriási örökség viszont sajnálatos módon sokszor újabb vitákat generál, tovább folytatva a békétlenséget.

Az irgalmas szamaritánus

Egy törvénytudó (…) megkérdezte Jézustól: "Kit tekintsek felebarátomnak?" Erre Jézus átvette a szót: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment.

Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" "Aki irgalmas szívű volt iránta" - felelte. Jézus így folytatta: "Menj és tégy te is hasonlóképpen." (Lk. 10,30-37.)

Nem is lehetne aktuálisabb példabeszédet találni az evangéliumokban az irgalmas szamaritánus történeténél. Jézus példabeszédeiben rendszeresen fellép az álszent beszéd ellen, így itt is hangsúlyozza, hogy a két, kétségtelenül jónak gondolt tisztség viselője nem élt az alkalommal, hogy segítsen egy elesett emberen. Épp olyasvalaki volt irgalmas vele, akit hitetlennek gondoltak akkoriban. Sajnos a segítségre szorulók ma is gyakran szembesülnek a nemzeti méreteket öltő elutasítással, a mulasztással és a kifogáskereséssel.

A szívtelen szolga

A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. (…) A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte. 

Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. (...) Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad? (Mt. 18,21-35. )

A húsvéti ünnepkörben különösen fontos végiggondolni, van-e harag a szívedben, képes vagy-e megszabadulni a tüskéktől. Sokan rá sem nézhetnek a szomszédjukra, másoknak a szüleikkel, testvéreikkel vagy régi barátokkal romlott meg a kapcsolatuk.

Ha eddig nehezen bocsájtottál meg valakinek, a nagyhét tökéletes alkalmat biztosít arra, hogy megpróbáld félretenni a sérelmeidet, és - szigorúan vádaskodás nélkül - közeledj valakihez. Elképzelhető, hogy a haragosod másképp emlékszik a történtekre, és az sem lehetetlen, hogy elutasítással válaszol, de a viszályok többsége már egyetlen önzetlen lépéssel megszűnik. Egy falusi plébános egyszer azt tanácsolta a híveknek: ha igazán jót akarnak tenni, süssenek egy kalácsot, és vigyék át ahhoz, akivel békétlenségben vannak, egyék meg együtt. Bevált tipp, próbáld csak ki!

• lélek
• lelki bajok
• lelki háttér
• vallás
• jézus
• húsvét 2019
• Húsvét