Nehéz lesz börtönbe küldeni Gyurcsányt

Több tényező is gátolhatja a kormány tervét, amely arra irányul, hogy jogi felelősségre vonják azokat, akiknek köze lehet az államadósság emelkedéséhez.

Az egyik, és talán a legfontosabb gátló tényező, hogy az államadósság brutális mértékű növekedése, pontosabban az, hogy ki a felelős érte, nem olyan egyszerű kérdés, mint ahogy azt sokan gondolják.

Bár a számok egyértelműnek tűnnek - az elmúlt nyolc évben nőtt meg az államadósság -, a felelősség kérdését nem lehet egyszerűen az elhibázott gazdaságpolitikai döntésekkel magyarázni.

Ott van például a világgazdasági válság, amely a GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a 2007-2010 közötti szakasz alatt bekövetkezett romlás legfontosabb tényezője volt.

Azok a fránya fideszes önkormányzatok

Problémákat okozhat a felelőskeresésben az is, hogy az államadósság hiányát nagyban növelték a fideszes önkormányzatoknál kialakult állapotok is. Amint azt a GKI írja, a 2001 és 2007 közötti szakasz sajátossága az volt, hogy az önkormányzati szféra adóssággeneráló szerepe a korábbi elhanyagolható szintről érzékelhető nagyságúra emelkedett.

2001-ben az önkormányzatok államadóssághoz való hozzájárulása még csak a GDP 0,4%-a volt, ez 1995-re 1,7%-ra, 1997-re pedig 2,9%-ra nőtt. Így a 2001 és 2007 vége közötti adósságnövekedés mintegy 15%-a az önkormányzatoknál keletkezett - írja az elemzés.

Az önkormányzatok egy részének pedig már ekkor fideszes vezetői voltak, elég csak Hódmezővásárhelyre, Kaposvárra vagy Kecskemétre gondolni. Ugyanígy volt ez a válság sújtotta időszakban is, amelyről a GKI azt írja: ennek a szakasznak is sajátossága volt, hogy az adósság emelkedésében ismét szerepet játszott az önkormányzati szféra eladósodásának növekedése, melynek mértéke elérhette a GDP 2%-át. Ebben az időszakban pedig már szinte az összes önkormányzatnak fideszes vezetője volt.

Az első Orbán-kormány döntései is közrejátszottak a növekedésben

Árnyalja a képet az is, amire Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hívta fel a figyelmet Orbán Viktornak írt nyílt levelében. Gyurcsány azt kérdezte Orbántól: "Igaz-e, hogy az Ön kormánya emelte 2001-ben egyes köztisztviselők bérét 70 százalékkal, igaz-e, hogy olyan lakástámogatási programot indítottak el, amely több mint 300 milliárd forint költségvetési támogatást igényelt, és kiszámították-e, hogy az Orbán kormány 2001-2002-ben összességében mintegy 450 milliárd forint költségvetésbe tartósan beépülő extrahiányt hagyott utódaira, amely nyolc év alatt 12 százalékpont államadósság növekedést jelentett volna, ha az utódok nem igazítják ki a költségvetést?"

Azaz, ha az államadósság elszállásának felelőseit keressük, nem elég az elmúlt nyolc évet vizsgálni, az előtte lévő időszakot is kell-kellene, hiszen az Orbán-kormány döntései is hozzájárultak az államadósság növekedéséhez - ha nem is akkora mértékben, mint a Medgyessy-kormány vagy a Gyurcsány-kormány döntései.

Nem lehet visszaható hatályú büntetést hozni

Nem csak ez a probléma a felelősök jogi felelősségre vonásával. Amint arra Hack Péter büntetőjogász a Népszabadságban felhívta a figyelmet, az európai jogállamokban a visszaható hatályú büntetés tilalma olyan elv, amit nem lehet áthágni, tehát nem lehet utólag büntetni olyan magatartást, amely az elkövetés idején nem volt bűncselekmény.

Hack Péter ugyanakkor hangsúlyozta: annak viszont semmi akadálya, hogy mindazokat megbüntessék, akik korábbi pozíciójukat magánvagyonuk gyarapítására használták fel. Ha erre találnak bizonyítékot, akkor a hatályos Büntető törvénykönyv alapján felelősségre lehet vonni az érintetteket.

• orbán viktor
• gyurcsány ferenc
• medgyessy péter
• bajnai gordon
• belföld
• Terasz