Nem lesz elég a nyugdíj? Ilyen jövőre számít a magyarok többsége

Az OTP felmérése szerint a magyarok nagy része kiszámíthatatlannak tartja helyzetét.

Sokan állítják, hogy néhány évtizeddel ezelőtt valamivel kiszámíthatóbb volt a mindennapi élet, annak ellenére is, hogy minden korszaknak megvoltak és megvannak a maga hátrányai.

Tény azonban, hogy a ma középkorúnak számító generáció tagjainak fiatalabb éveikben kisebb mértékben kellett szembenézniük a munkanélküliséggel és a bizonytalansággal, míg ugyanazok körében manapság nem ritka az állástalanság, a tetemes adósság, illetve az attól való félelem, miként boldogulnak majd nyugdíjas éveikben, ha ugyanolyan mértékű áremelkedésekkel kell majd szembenézniük, mint ami napjainkat is jellemzi.

Bár még létezik szociális háló, és a legtöbb esetben a befizetett járulékok ellenében az állam gondoskodik a polgárok nyugdíjáról és egészségügyi ellátásáról, egyre többen ismerik fel, hogy, ha biztonságot akarnak teremteni maguk körül, elsősorban nem külső segítségre kell számítaniuk.

Így készül az öngondoskodási index

Ennek a feltevésnek a jegyében készíti el 2011 óta minden félévben úgynevezett öngondoskodási indexét az OTP, mellyel az a célja, hogy a rendszeres kutatások és azok publikációi révén nyomon követhetővé tegye, minként változik a magyar társadalom állapota az öngondoskodás terén.

Az első reprezentatív felmérést 2011 júniusában készítette el az Ipsos Zrt. a bankszámlával rendelkező, 18-70 év közötti magyar lakosság körében. Ezer főt kérdeztek meg, majd egy 0-tól 100-ig terjedő skálán értékelték az országot: ez a szám jelenti az öngondoskodás aktuális indexét.

Egyre csak csökken a szám

Első alkalommal 36 pontra értékelték az országot. Az eredmények szerint hosszútávon a megkérdezettek 73%-a állította, hogy kiszámíthatatlan a pénzügyi helyzete, ennek ellenére azonban csak 28% érezte úgy, hogy a kiszámíthatóbb időskorért magának kellene tennie.

7 bevált módszer a kiadások csökkentésére

Nézegess képeket!

Elolvasom

A válság hatására később csökkent azok száma, akik valamilyen megtakarítással rendelkeztek: 2011 júniusában még 63%, 2012 márciusában azonban már csak 56% nyilatkozott így, és hasonlóan csökkentek a váratlan helyzetekre félretett tartalékok is: 28%-ról 23%-ra. Csökkent azok száma, akiknek volt nyugdíjra félretett tartalékuk, csakúgy, mint azoké, akik rendelkeztek munkától független jövedelemmel. Az öngondoskodási index ekkor már csak 34 pontot mutatott.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

2012 márciusában a megkérdezettek 74%-a látta teljesen vagy nagyrészt kiszámíthatatlannak a pénzügyi helyzetét hosszabb távon, emellett négyötödük gondolta úgy, hogy nem lesz elegendő az állami nyugdíja a tisztességes öregkori megélhetéshez. Többségben voltak azok, akik állami felelősségnek tartották a megfelelő nyugdíj biztosítását, ugyanakkor pozitív változás volt, hogy a korábbiakhoz képest többen ismerték fel saját felelősségüket.

Szeretnéd tudatosabban kezelni pénzügyeidet?
Találd meg az OTP Megtakarítási iránytű segítségével igényeidnek és céljaidnak legmegfelelőbb megtakarítási lehetőséget!

2012 őszére utóbbi tendencia ismét erősödött, vagyis nőtt az újonnan megtakarításba kezdők száma, mindemellett azonban csökkent azoké, akik rendelkeztek pénzügyi megtakarítással vagy akár vésztartalékkal. Az öngondoskodási index 2012 őszén 32 pontot mutatott.

Ezt is szeretjük