Friss! Csütörtök éjjel meghalt Nelson Mandela, az első fekete bőrű dél-afrikai elnök

95 éves korában elhunyt Nelson Mandela.

Hosszan tartó betegség után, életének 95. évében, 2013. december 5-én, csütörtök éjjel elhunyt az első fekete bőrű dél-afrikai elnök, Nelson Mandela - jelentette be Jacob Zuma az állami televízióban.

Nelson Mandela idén nyáron háromszor került kórházba tüdőfertőzése miatt. Három hónapos kórházi kezelés után otthonában próbáltak javítani egészségén.

A Dél-afrikai Köztársaság 11. elnökét, Nelson Mandelát 1994-ben választották meg, és 1999-ig bezárólag töltötte be a posztot. Mandela volt az első fekete bőrű elnöke Dél-Afrikának. Az apartheid-ellenes aktivista Mandela, aki 1993-ban béke Nobel-díjat kapott, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Umkhonto we Sizwe katonai szövetségi csoport vezetőjeként ténykedett. Apartheid-ellenes tevékenysége miatt végül 27 évet töltött börtönben, amikor 1990-ben de Klerk elnök utasítására szabadon bocsátották, majd a kiegyezési folyamat után elnökké választották.

Fekete elnyomás

Az apartheid egy olyan hatalmi forma, amikor az élet minden területét a fehérek irányítanak. Az elnyomás 1940-es években kezdődött, amikor a feketéket egyre inkább háttérbe szorították. Ez a rendszer az 1990-es években összeomlott, 1994-től pedig már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon.

Nelson Mandela egy thembu törzsfőnök fiaként, 1918-ban, Nelson Rolihlahla Dalibhunga Mandela néven látta meg a napvilágot Dél-Afrikában. 1938-ban egy feketéknek létesített kollégiumba iratkozott be, de két év múlva eltanácsolták, amiért részt vett egy diáktüntetésen.

Korai évek

A kötelező házasság elől Johannesburgba menekült, ahol befejezte jogi tanulmányait. Egy Alexandria nevű fekete negyedben lakott, ahol megtapasztalta a faji elkülönülés embertelenségét. Emiatt aztán 1944-ben belépett egy, a feketék jogaiért küzdő szervezetbe, az Afrikai Nemzeti Kongresszusba, ennek 1947-ben lett a titkára. Ekkor már négy gyermek édesapja volt. 1952-ben a szervezet alelnökévé választották.

Ugyanebben az évben az ima és fogadalom országos napján, április hatodikán a rendőrök rátámadtak a feketékre. Az összecsapás végén a rendőrök maradtak felül, így Mandelát más vezetőkkel együtt letartóztatták. Folyamatos megfigyelés alatt tartották őket, nem írhattak le akármit, és amit leírtak, folyamatosan ellenőrizték. Mandela állandó jelleggel küzdött a feketék jogaiért, különböző stratégiákat dolgozott ki, ha arra lenne szükség. Például lakóhelyi csoportokba szervezte az embereket, akik, ha szükséges, a föld alá vonulhattak a fehérek elől.

1952-ben megnyitotta az első fekete ügyvédi irodát Johannesburgban, mert a föld vagy a munka nélkül lévő feketéket indok nélkül tartóztatták le. Ebben nyújtott támaszt nekik, és jogilag támogatta őket. A következő évben a johannesburgi Sophia Townt fehér kerületnek nyilvánították, és a feketéket kilakoltatták a területről.

Végső búcsút vettek a volt miniszterelnöktől

Nézegess képeket!

Elolvasom

27 év börtön

Mandela 1955-ben részt vett egy népi kongresszuson, amelyen szövetségre lépett az Afrikai Nemzeti Kongresszus, a Színesbőrűek Kongresszusa, a Dél-ázsiai Kongresszus és a fehérek Demokratikus kongresszusa. Az esemény végeredményeképpen elfogadtak egy szabadságjogi chartát, ami kimondja, hogy osztálytól és bőrszíntől függetlenül a hatalmat Dél-Afrika egészének kell átadni.

A lépés nagymértékű és széles összefogást jelentett, így a kormány letartóztatott 156 kongresszusi képviselőt, köztük Nelson Mandelát. Hazaárulással vádolták meg őket, miszerint a chartával kommunista felkelést akartak szítani. Végül négy év pereskedés után majdnem mindegyikőjüket felmentették.

1960-ban újabb tüntetésre került sor Sharpeville-ben az övezetátlépési engedély ellen, ahol a rendőrök 69 feketét öltek meg. Ennek következményeként válságos helyzet alakult ki, 22 ezer embert tartóztattak le.  Mandela folyamatosan harcolt az egyre erősödő elnyomás ellen. Létrehozott egy földalatti katonai szervezetet a Nemzet Lándzsája néven.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

1962-ben körbeutazta Afrikát adománygyűjtés céljából, de visszatérve az országba őrizetbe vették, mert útlevél nélkül hagyta el a területet. Végül 1964-ben, más aktivistákkal együtt, terrorcselekményben való részvétel és a rendőrség elleni szabotázs vádjával letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Mandela helyett felesége, Winnie irányította az Afrikai Nemzeti Kongresszust, és ezzel karizmatikus alakjává nőtt. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus az 1970-es években is folytatta tevékenységét. Bár a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezte az apartheidet, a külső és belső nyomás végül reformokat eredményezett. Mandelát 1990-ben szabadon bocsátották.

1994-ben az Afrikai Nemzeti Kongresszus megnyerte a választásokat, és Mandelát megválasztották az első fekete dél-afrikai elnöknek. Posztjáról 1999-ben mondott le, két évvel később prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Bár még 2003-ban kritizálta az iraki háborút, a rákövetkező évben visszavonult a nyilvánosság elől.

2009-ben Clint Eastwood filmet készített az életéből Morgan Freeman szereplésével, Invictus - A legyőzhetetlen címmel. 2012-ben pedig arcképe egy bankjegysorozatra került.

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük