Kemény kritikák: így reagáltak az érintettek a megszorítócsomagra

Egyelőre alig találni pozitív véleményt, az EU és az IMF még nem kommentált.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Matolcsy György szerdán újabb megszorításokat jelentett be, mellyel az előző hetekben ismertetett intézkedéscsomagot egészítik ki, mivel az EU úgy látta, a korábban bejelentette, közel 400 milliárdos kiigazítás nem lesz elég a 3%-os hiány tartásához. Ha nem sikerül tartanunk a hiányt, elesünk a kohéziós alapoktól, így a kormány egy újabb, közel 400 milliárdos megszorítócsomagot ismertetett. Erről bővebben itt olvashatsz.

A csomagról mindenki elmondta a véleményét: megszólaltak az elemzők, a munkaadók, a szakszervezetek és a Bankszövetség is.

Ez talán egy kicsit sok volt

Az elemzők közül többen úgy vélték, a szükségesnél nagyobb mértékű a csomag, amely tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek kifejtette, a most bejelentett hét lépés tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy vélte, az intézkedések összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával, a vállalkozások felé tolja a terheket a kormány, az nagy kérdés, hogy a cégek, illetve a bankok ebből mennyit hárítanak át a lakosságra.

Fordulat 2015-ben?

Véleménye szerint a banki hitelezés továbbra sem indul be 2013-ban, fordulat esetleg 2014-ben vagy 2015-ben várható. Jövőre a lakossági fogyasztás stagnál, és a beruházások bővülésével sem számol a bank elemzői csapata - húzta alá Török Zoltán.

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány egyoldalúan megszegi a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztetett.

A második Orbán-kormány legmeghatározóbb döntései

Nézegess képeket!

Elolvasom

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozta, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

Szakszervezetek: csökkennek a jövedelmek

A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.

- A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme.

Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel - megfogalmazása szerint - lyukra fut a kormány.

A munkaadók se örülnek

Kiakadtak a munkaadók is, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is.

A közműadó bevezetése pedig - folytatta - azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet.

Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni, vagy lazítani kellene rajta, azt pedig, hogy a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80%-át lehet levonni, nem egyeztették a vállalkozásokkal, így az sem tudható, miért éppen 80% az arány.

"Nagy pofon a munkáltatóknak"

A cafetériával kapcsolatos változások - vagyis az, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10%ról 27%-ra nő - jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10%-át is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos. A munkáltatóknak nagy pofon az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Matolcsy György ezt egyébként cáfolta, mint mondta, csökken az előnye a cafetériának, de még mindig megmarad. Mint mondta, mivel 100 forint bér után 48 forint az adó, így nem veszik el a cafeteria előnye, ugyanis az adóemeléssel 24 forintról 34 forintra nő az adótétel a béren kívüli juttatások esetén, ami a 48 forinthoz képest még mindig jó.

Ezt is szeretjük