Gyöngyöspata: amiről senki nem beszél

Így előzhették volna meg a terrort

A TASZ már hetekkel ezelőtt elmondta, mi alapján intézkedhetne a rendőrség.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Közösség tagja elleni erőszak, vagy annak kísérlete, előkészülete. Zaklatás. Magánlaksértés. Garázdaság. Csendháborítás. Közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés. Bűncselekmények, illetőleg szabálysértések, amelyek a TASZ álláspontja szerint megvalósultak Gyöngyöspatán, és amelyek miatt őrizetbe lehetett volna venni az ott vonuló Véderő, valamint korábban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait. A rendőrség ezt mégsem tette meg. Miért?

Gyöngyöspatán hónapok óta pattanásig feszült a helyzet, először a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület masírozott a településen, később pedig a szintén szélsőséges Véderő tagjai vertek tábort, hogy "önvédelmi és harcászati ismereteket oktassanak".

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület már a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület masírozásakor kiadta jogi állásfoglalását az ügyben, amelyben több tényállást is felsoroltak, ami miatt a rendőrök intézkedhettek volna a romákat megfélemlítő személyekkel szemben. Ilyen a közösség tagja elleni erőszak, a zaklatás és a garázdaság.

Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője lapunknak elmondta: álláspontjuk szerint ezeket a bűncselekményeket, szabálysértéseket a Véderő, illetőleg a Betyársereg tagjai is elkövethették, például amikor kővel bedobták egy, a cigánysoron lévő ház ablakát, vagy fegyverrel fenyegettek romákat etnikai hovatartozásuk miatt. Ám esetükben a sor további tényállásokkal bővült: ilyen a csendháborítás, a zaklatás és a magánlaksértés.

Csak a garázdaság miatt léptek fel

Mindezek miatt őrizetbe lehetett volna venni a Véderő tagjait, ám a rendőrség ezt csak egy esetben tette meg: garázdaság miatt vittek el nyolc embert, ám az egri bíróság később megszüntette a személyek ellen az eljárást.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője kérdésünkre, hogy miért nem intézkedtek például közösség tagja elleni erőszak miatt, közölte: minden olyan esetben intézkedtek, amikor a hatályos jogszabályokat megszegték.

Kérdésünkre, hogy ezek szerint a rendőrség úgy véli, hogy például ez a tényállás nem valósult meg, kitérő választ adott. A szóvivő a fenti választ ismételte meg, újra kijelentve, hogy minden olyan esetben intézkedtek, amikor a hatályos jogszabályokat megszegték. Hozzátette: a rendőrök az általuk észlelt, illetve a feléjük jelzett cselekmények mindegyikére reagáltak.

Mást meséltek ugyanakkor a romák. Jovánovics Eszter elmondta, munkatársaiknak például arra panaszkodtak, hogy hiába jelzik a problémát a rendőröknek, azok "meg se hallják". Az esetenként súlyos, etnikai indíttatású bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrség nem lép fel, a romák feljelentései, panaszai nyomán nem történnek intézkedések.

Módosítják a Btk.-t - megint

Bár amint az látható, a rendőrség több, jelenleg is hatályban lévő jogszabály alapján eljárhatott volna, a kormány ettől függetlenül úgy döntött: kibővíti a Btk.-t és a bűncselekmények körét az "egyenruhás bűnözéssel".

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Eszerint a jövőben két évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül.

Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, illetve ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetéssel lennének sújthatók. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a parlamentet, minél előbb fogadják el a jogszabály-módosítást.

Ezt is szeretjük