Siralmas a helyzet a gyerekjogokat illetően?

Kemény kérdések, kínos moderáció a KIM konferenciáján

Egy párbeszéd kezdődött el.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A gyerekjogokról, a gyermekbarát bíróságokról rendezett nemzetközi fórumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az eseményt a TV2-ből ismert Kárász Róbert vezette, aki láthatóan nem értette meg a konferencia lényegét. Erre utal, hogy amikor szót kapott, olyan gyerekeket emlegetett, akik azért lettek öngyilkosok, mert az iskolában bántotta őket a tanár. Pedig a gyerekjog nem - csak - erről szól, ennél jóval szerteágazóbb eseteket és problémákat foglal magában.

Kárász Róbert egyébként azzal sem volt tisztában, hogy Magyarországon nincs gyerekjogi ombudsman, az pedig még a közönség soraiban is derültséget keltett, hogy a műsorvezető úgy vélekedett: az ombudsmani rendszer szinte teljes leépítése elősegíti a gyerekjogokkal kapcsolatos ombudsmani teendők elvégzését.

 

Kárász Róbert kommentárjait leszámítva a konferencián több igen lényeges dolog is szóba került. Az egyik, hogy a gyerekbarát igazságszolgáltatás egyelőre csak álom Magyarországon, a nemi erőszakon, súlyos testi sértésen és a további, még a felnőttek számára is nehezen feldolgozható bűncselekményeken átesett gyerekek az igazságszolgáltatás során tovább sérülnek, ráadásul úgy, hogy a jogszabályi környezet többé-kevésbé lehetőséget biztosít arra, hogy ez ne történhessen meg.

Répássy: a középmezőnyben vagyunk

A konferenciát Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár nyitotta meg. Répássy elmondta, a kormány kíváncsi a szakemberek véleményére arról, mit kell tenni, hogy egy gyermek ne válhasson újra áldozattá az eljárások során. Hozzátette: ez a konferencia kiindulópontja lehet egy hosszabb távú együttműködésnek.

Az államtitkár közölte, a jövő év a gyermekbarát igazságszolgáltatás éve lesz, ennek jegyében megvizsgálják, Magyarország tudott-e idomulni az Európa Tanács által kiadott irányelvekhez. A jogharmonizáció érdekében jogszabály-módosításokra tesznek indítványt, és oktatási programokon keresztül változtatnak a jogalkalmazási gyakorlaton.

Politikusok és családjuk

Nézegess képeket!

Elolvasom

Répássy Róbert elmondta, véleménye szerint Magyarország a gyerekjogokat, gyerekbarát bíróságokat illetően egy 10-es skálán a 6-os fokot éri el, azaz jócskán van még mit javítani a helyzeten.

Répássy Róbertet Olaf Köndgen, az Európa Tanács Európai Ifjúsági Központjának igazgatója követte. A szakember ismertette a Répássy által említett irányelveket, kiemelve, hogy az eljárások során figyelembe kell venni a gyerekek véleményét, a meghallgatásukat pedig a legfőbb érdekeiket szem előtt tartva kell lefolytatni.

Tekintettel kell lenni emellett a gyerek környezetére, így a családi hátterére, illetve esetlegesen arra is, ha az érintett fogyatékos vagy hátrányos helyzetű. Fontos továbbá, hogy a gyerek magánélete szigorúan védett legyen, szabadságától megfosztani pedig csak akkor lehet, ha semmilyen más megoldás nem lehetséges.

UNICEF: utolsó előttiek vagyunk

A külföldi szakember után az UNICEF Magyarország igazgatója mondta el beszédét. Bábel Tamás ismertette, felmérések szerint Magyarországon háromból csupán egy gyerek ismeri a gyerekjogokat, ám ami még szörnyűbb, hogy hatból csupán egy tudja, hová kell fordulni, ha bármilyen gyerekjogi sérelem éri. Az EU-átlag háromból kettő, Magyarország az utolsó előtti helyen áll e tekintetben.

Bábel Tamás kitért arra is, hogy az EU már megfeddte hazánkat 2006-ban, sürgetve a döntéshozókat, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy változzon a helyzet. Az igazgató hozzátette, a mindenkori politika a választópolgárokkal mindig megpróbál valamilyen kapcsolatot találni, ott van viszont az az 1,8 millió gyermek, akikről nem szabad elfeledkezni, és akiket szintén képviselni kell.

Családon belüli erőszak, nemi erőszak

Révai Mónika, a BRFK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetője elmondta: 2010-ben 14 év alatti gyermekek sérelmére 6521 bűncselekményt követtek el, a 14-18 év közöttiek ellen pedig közel kilencezret.

- Kettő is sok - jegyezte meg. Révai Mónika beszámolójából kiderült, a bűncselekmények szerteágazóak, van köztük családon belüli erőszak, testi sértés, nemi erőszak, és vannak vagyon elleni bűncselekmények is.

Az osztályvezető szerint lényeges, hogy odafigyeljünk a gyerekekre, és ha a legkisebb gyanú is felmerül, értesítsük a rendőrséget. Ez ugyanis sok esetben elmarad, nem veszik komolyan a gyerekeket, hajlamosak azt mondani, hogy valamit láttak a tévében, és csak képzelegnek.

Problémát okoz az is, hogy ha 14 éven aluli sérelmére követtek el bűncselekményt, akkor legalább az egyik törvényes képviselőnek - például az egyik szülőnek - hozzá kell járulnia az eljárás elindításához. Ám sokszor előfordul, hogy az anya ezt nem teszi meg, például, mert retteg a férjétől. Elvileg a gyámhatóság is léphetne, ám Révai Mónika szerint a helyzet az, hogy van, hogy ezt megteszik, de van úgy is, hogy nem.

A rendőrség egyébként négyéves kortól hallgat ki gyerekeket, a kihallgatáson a törvényes képviselő és egy pszichológus is jelen van. A második kihallgatáson egy nyomozási bíró is részt vesz, így még egyszer nem kell kihallgatni a gyermeket, ami egyenlő azzal, hogy még egyszer nem kell újraélnie a borzalmakat.

Nem mindig kellene hatósági tanú

Az osztályvezető elmondta: 14 éven aluliak esetében hatósági tanút kell alkalmazni, ami nem minden esetben szerencsés: elég kellemetlen, amikor egy nyolcéves kislányt megerőszakolnak, a rendőrség kihallgatja az áldozatot, majd az általa elmondottakat egy vadidegen embernek felolvassák úgy, hogy a szégyenkező kislánynak is ott kell lennie.

- Ezt felnőttként is nehéz lehet megélni - vélekedett.

A hatósági tanú egyébként arra szolgál, hogy ne tudják azt mondani, hogy a gyermek befolyásolva volt a kihallgatás alatt.

Amikor kijött a kihallgatásról, bepisilt

A konferencia legérdekesebb felszólalását Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet szakembere, az ESZTER Alapítány munkatársa ejtette meg. Gyurkó Szilvia a realitások talajára helyezte a beszélgetést, és rögtön három esetet is említett, melyekben a Répássytól hatos osztályzatot kapott Magyarország nullás, vagy inkább mínuszos eredményt ért el.

Az egyik Anna esete, akit három és fél éves korában bántalmaztak szexuálisan. Anna most 11 éves, és még mindig nem sikerült lezárni az ügyét. A gyerek 22-szer tett tanúvallomást. A másik történet a tízéves Petiről szólt, akit olyan kíméletesen hallgattak ki, hogy amikor kijött a szobából, bepisilt. Harmadikként Gyurkó Szilvia egy 8-11 éves testvérpárt említett, akiket késsel kergetett apjuk. A két gyerek kihallgatását este hatkor kezdték el és hajnali kettőkor fejezték be.

- Nagyon kell teperni, hogy Magyarország az egyes osztályzatot megkapja, nemhogy a hatost - hívta fel a figyelmet a szakember, aki több hiányosságot is felsorolt.

Problémaként említette a szakemberek hiányát és felkészítését, vagy épp azt, hogy miközben a büntetőeljárási törvény előírja, hogy 14 éven alulit csak akkor lehet kihallgatni, ha ez másként nem pótolható, naponta sor kerül ilyen kihallgatásokra a rendőrségen.

Gyurkó Szilvia szerint az is probléma, hogy tíz gyerekből tíznek fogalma sincs, hogy mi történik vele az eljárás során, például, ha megkérdezik tőle, hogy mit csinál az ügyész, nem tudja megmondani.

 

- Ez nem magyar sajátosság - hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

A szakember problémának látja azt is, hogy nincs egy hozzáértő ember, aki végigkíséri a gyermekeket az eljáráson. Elméletileg erre lenne az eseti gondnok, de a magyar rendszerben nem lehet végigvinni, hogy egy gyerekre egy gondnok jusson.

- Elképesztően sok tennivaló van, és attól, hogy néhány gyerekbarát kihallgatószobát átadnak, nem fog változni a helyzet. Szakmaközi képzések kellenek, protokollok, hogy a gyerekek ne tárgyak legyenek saját eljárásukban - hangsúlyozta.

Gyurkó Szilvia szerint ugyanakkor jó hír, hogy a jogszabályokon alapvetően nem kell változtatni.

- Számos dolog létezik jogszabályokban, viszont egy dolog, hogy mi van a jogszabályokban, más dolog a realitás. Őszintén nézzünk szembe azzal, ami van: egy rendszert kell felépíteni, nem teljesen az alapokról, sok energia és idő kell hozzá, a jó hír az, hogy a jogszabályokban alapvető változtatás nem kell, inkább a jogalkalmazásban.

Kötelező nyomozási bírót

Galajda Ágnes, a Bírónők Egyesületének elnöke ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a jogszabályokon is van változtatnivaló, ilyen, hogy a nyomozási bíró részvétele csak egy választható opció. A büntetőeljárásban lehetőség van arra már a kezdeti szakaszban, hogy nyomozási bíróhoz vigyék el az áldozatot. Ebben az esetben nem kell hatósági tanú a 14 éven aluli áldozatnál, mégsem élnek teljeskörűen ezzel a lehetőséggel, pedig a gyermeket sokkal jobban megkímélhetnék.

- A konkrét javaslatunk, hogy a nyomozási bíró kirendelése a 14 éven aluliaknál kötelező legyen - szögezte le. A bírónők másik javaslata, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek közé kerüljön be a 14 éven aluliak ellen elkövetett emberölés is. A kiemelt ügyeknél ugyanis soron kívüli eljárást kell lefolytatni, ami azt jelenti, hogy a tárgyalást három hónapon belül ki kell írni.

Bíróság gyerekeknek

Az egyesület harmadik javaslata egy olyan bíróság létrehozása, ahol csak fiatalkorúak ügyeivel foglalkoznak, és ahol megfelelően képzett, gyerekekre specializált szakemberek folytatják le az eljárásokat.

Az elnök egyben hangsúlyozta, rendszerben kell gondolkodni, nemcsak egy-egy területet kell nézni, hanem az egészet egyben. Hozzátette továbbá, hogy az emberi anyagot tartja a legfontosabbnak, kötelező és megfelelő színvonalú oktatásra van szükség - mindenki számára.

Vezető államtitkáraink

Nézegess képeket!

Elolvasom

Gyerekház, ahol a gyerek tehet panaszt

Dr. Lux Ágnes, az Ombudsmani Hivatal gyermekjogi projektvezetője ötletként az úgynevezett gyerekházakat említette. Ez egy olyan intézmény, ahová a gyerek látogathat el, és ahol mindenkit megtalálhat egy helyen: rendőrt, pszichológust, orvost az esetleges sérülései kezelésére, továbbá, ahol olyan tájékoztatást kaphat, amit meg is ért.

Kínos kérdések

A konferencia után kérdéseket lehetett feltenni. Virágh György, az Országos Kriminológiai Intézet vezetője elöljáróban arról érdeklődött, hogy a konferencia egy médiaesemény volt-e, vagy egy cselekvési folyamat első lépése.

- Évtizedek óta vannak ilyen rendezvények, melyek elsősorban kifelé szólnak. Ha ez egy médiaesemény, akkor nagyon jó. Ha viszont ennyi, és csak ennyi, akkor sajnálom, hogy itt voltam. Ha pedig ez az esemény emellett valaminek a kezdete is, például annak, hogy történni fog valami érdemben, akkor el kellene kezdeni rendszerben gondolkodni. Meg kéne nézni, hogy milyen jó gyakorlatok vannak, van-e valós politikai akarat, és hogy léteznek-e források. Ha igen, akkor el kell kezdeni dolgozni - hangsúlyozta a szakember.

Virágh György szerint mindenki tud valamit, valahogy mégsem akar összeállni a rendszer, így viszont további abúzusok lesznek.

Nagy Anna, korábbi kormányszóvivő, jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikátora válaszként azt mondta: eredetileg ez nem is egy médiaesemény volt, hanem akkora volt az érdeklődés, hogy nem volt miért lezárni a termet.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Nagy Anna szerint ugyanakkor fontos, hogy médiaesemény is lehet, hiszen fontos, hogy a problémákról értesüljenek az emberek. A szóvivő hozzátette: a minisztérium azt tudja tenni, hogy elindítja a munkát, például azzal, hogy a szakemberektől olyan konkrétumokat kérnek, amelyeken véleményük szerint változtatni kell.

Fotó a konferenciáról: Árvai Károly, kormany.hu

Ezt is szeretjük