Álmában érte a halál a magyar filmes legendát! Az egész világ gyászolja Zsigmond Vilmost

2015. január 1-jén elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr - közölte Facebook-oldalán vasárnap a világhírű filmművész üzlettársa, Yuri Neyman.

Életének 86. évében, álmában érte a halál kevéssel éjfél előtt a San Franciscótól délre fekvő Big Sur településen - mondta el az MTI-nek Romwalter Béla, a Zsigmond Vilmossal közösen indított Sparks vállalat vezetője.

Álmában hunyt el Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos valószínűleg veseelégtelenség következtében halt meg a Csendes-óceánhoz közel fekvő kaliforniai házában, ahová karácsonykor ment fel - árulta el Romwalter Béla.

A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett operatőr élete utolsó időszakában két filmterv látványvilágán dolgozott, köztük egy Kemal Atatürk török politikus életéről szóló alkotáson.

"Borzalmas veszteség, nehéz mit mondanom. Amikor még nem tudtam, hogy nincs igazán jól, még az is megfordult a fejemben, milyen nagyszerű lenne mégis filmet csinálni együtt. Egyszer ugyanis, nagyon régen tettünk egy fogadalmat egymásnak, hogy ha kettőnk közül valaki rendezőként filmet készít, akkor a másikat viszi operatőrnek. Nem így alakult az életünk" - mondta Koltai Lajos az MTI-nek, megjegyezve, Zsigmond Vilmos 85. születésnapja alkalmából adott tavalyi budapesti díszvacsorán már lehetett érezni, hogy "valami nincsen rendben".

Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án született Szegeden. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte. A képek iránti rajongása gyerekkorában kezdődött: a legenda szerint egyszer egy betegség miatt ágyba kényszerült, és kezébe került egy fotózásról szóló könyv, később édesapja fényképezőgépével kezdett el fotózni.

1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel elhagyta Magyarországot. Az Egyesült Államokban telepedtek le, ahol Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket készített, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben, a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. Ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.

Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat és a Harmadik típusú találkozások, amelyért 1977-ben Oscar-díjat kapott. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért - bár jelölték - Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia - BAFTA - elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak, jóllehet mindet szerette, mert mindegyiknek "volt értelme".

Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet - a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert -, vígjátékot - Az eastwicki boszorkányok, Maverick -, az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert - Sliver, Vágyak vonzásában -, többször dolgozott Woody Allennel - Melinda és Melinda, Kasszandra álma.

2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért - 1985-ben A folyó című drámáért jelölték. Az elmúlt években dokumentumfilmet - God the Father - és játékfilmet - Hat tánclecke hat hét alatt - egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.

A Magyarországgal mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett 2011-es filmnek.

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága - ASC - életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla.

2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia - MMA - tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

• sztártéma
• zsigmond vilmos
• Hazai sztár