Már a 9. hónapban van! A magyar énekesnőről szokatlanul merész fotók készültek

Pásztor Anna július végén jelentette be, hogy várandós, és őszre várja első gyermekét. Az Anna and the Barbies zenekar frontembere jelenleg a kilencedik hónapban van, a november 26-i, 41. születésnapját valószínűleg már a kisbabájával a karjában ünnepli.

A rockénekesnő a várandósságot természetes tudatossággal, ugyanakkor nem a szokványos módon élte meg, például a kicsivel a pocakjában augusztus végéig koncertezett, és a másállapotot nem hétköznapi babapocakos felvételekkel örökítette meg. 

- Az Anna and the Barbies zenekarral idén nyáron sem hagytátok ki a nagy fesztiválokat, pedig akkor már a terhesség második harmadában voltál.

- Számoltam, 60 koncertet csinált velünk végig a pici. Az utolsó akusztikus volt, de az 59. még egy zajos rockkoncert, annyi könnyítéssel, hogy a színpadot lehalkítottuk, amennyire lehetett. Ha felveszek egy nagyobb pulcsit, a kisbabát egyébként még most, a kilencedik hónapban sem lehet nagyon észrevenni. Amikor a VOLT Fesztiválon léptünk fel, a hatodik hónapban voltam, és nagy büszkén megmutattam a pólóm alatt a pocakot, hozzátéve, hogy 22 centis rock and roll. Az embereknek csak egy része értette meg, hogy miről van szó.

- Egy fesztiválos nagykoncert minimum 60-90 perces. Fizikailag hogyan bírtad a fellépéseket?

- Picit sportolóként fogtam fel ezt az egészet: tudatosan megpróbáltam nem elhagyni magam, hanem lépést tartani a szervezetemet ért változásokkal. Az elejétől fogva nagyon figyeltem arra, hogy egészségesen táplálkozzak, és most, a vége felé minden nap olyan négy és hat kilométer közötti távot gyalogolunk a párommal. A mozgás kulcsfontosságú volt végig. Enélkül a koncerteket sem tudtam volna végigcsinálni, és ennek köszönhető, hogy még mindig nagyon tevékeny vagyok. 

- Ezek alapján téged a tudatos babavárás energikusabbá tett, mint amilyen  korábban voltál.

- Próbáltam is az összes klisét, sztereotípiát - mint a kettő helyett eszünk, a hiszti - kerülni. Nyilván a hormonok játszanak az emberrel, de feleslegesen nem kergettem ideg-összeroppanásba sem a páromat, sem a környezetemet. Azt tapasztaltam, hogy nekem is sokkal jobb, ha nem vagyok stresszforrás. Inkább arra figyeltem, mi történik a testemmel, a lelkemmel, a kisbabával, és hogy minden pillanatát, gyönyörűségét megéljem ennek a csodának. Így hihetetlen erőt, energiát és dinamizmust fedeztem föl magamban és ebben az időszakban. Fantasztikus repülés ez az egész kismamaság - minden megpróbáltatással együtt.

- Korábban azt gondoltad, a babavárás nemhogy hozzátesz az életedhez, hanem inkább korlátoz?

- Fogalmam nem volt. Abszolút nem voltam az a típus, aki kislánykora óta szeretne gyereket, és kismamaságról álmodik. Nálam az égvilágon semmiféle hormonális beindulás nem volt, amiről meséltek, hogy majd biztos jön, és akkor hisztérikusan akarok babát. Ez nálam egy "leülök magammal, és elhatározom, hogy akkor én ebből nem szeretnék kimaradni" döntés volt. Úgy néz ki, én egy kicsit másképp vagyok berendezkedve.

- A mostani tapasztalataid birtokában előbb vállalkoztál volna a gyerekvállalásra?

- Azt tudom, ha leültem volna a mostani magammal beszélgetni, és elmondtam volna, hogy végig lehet csinálni ezt a várandósságot anélkül, hogy az ember úgy érezné magát, mintha rokkant státuszban lenne, továbbá, hogy ez milyen fantasztikus, egyáltalán nem hátráltat, nemhogy az életből elvesz, hanem a maximumára tekeri fel, akkor lehet, hogy sokkal hamarabb nekivágtam volna.

Ezért is csináltam meg ezeket a fényképeket. A 21. századi nőkben az él, hogy amikor elérkezik a várandósság, az anyaság, azzal lejárt a női mandátumuk. Ez annyira nem igaz. Nem győzöm aláhúzni, hogy a kiteljesedés, az erő, az egyensúly és a női mivolt leggyönyörűbb része ekkor kezdődik el. Nem csak sablon, hogy anyának lenni, nőnek lenni gyönyörű, és ez a kiteljesedés. Ha az ember igazán mélyen megéli, a férfiak is észlelik és megélik, istennői státuszt kap az ember.

- Ez a fotókról abszolút süt, egy harcos amazon vagy rajtuk.

- Szerettem volna megmutatni, hogy a várandósságban erő van, nem gyengeség. Nekem is sokat segített, hogy simán tudtam folytatni a színpadi létemet, és az a fajta erő, amit én a színpadon képviselek és kapok, az abszolút áramlott bennem, rajtam - a kicsivel együtt. Az életem ugyanúgy ment tovább, sőt, több lett, és ehhez még jött ez a leírhatatlan gyönyörűség, ez az őserő.

- A képeken nincs is hatalmas babapocakod, pedig már a nyolcadik hónap végén jártál a fotózáskor.

- A baba mindennel együtt olyan nyolc-tíz kiló lehet, és igazából 10-14 kilónál többet nem is szükséges az embernek fölszednie magára. Ha ez fokozatosan jön fel az emberre, akkor ez egy abszolút elviselhető terhelés. Néha úgy tűnik, hogy nincs is pocakom. Az izomzat is nagyon szépen nőtt, és nyilván a kezem és a lábam is hozzáerősödött a teherhez. 

- Január közepén már az egyik legnagyobb európai fesztiválon, a hollandiai Eurosonicon léptek fel. Ezt hogyan oldjátok meg?

- A Magyar Rádió delegálásában egyetlen magyar zenekarként mi megyünk ki Groningenbe. Hasonlóképp kell elképzelni, mint az Eurovíziós Dalfesztivált, csak itt zenekarok versenyeznek: egy 40 perces rockzenei koncert keretében megmutathatják magukat. Olyan ez, mint egy nagy zenei piac, ahol szerződések is köttetnek, így esetlegesen mi is mehetünk nagy európai fesztiválokra. Ide jön a kicsike is, már megvan a repülőjegye. Azt az egy-másfél órát az apukájával tudja tölteni biztonságos körülmények között, valahol a koncerttől nem messze, hogy ne legyen zajban. Hála a jó égnek, a párommal abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy abszolút mobilisak vagyunk mindketten, tud velünk jönni.

- Mikor lesz az első hazai koncertetek?

- A hivatalos visszatérési dátum 2014. április 12., de már márciustól koncertezünk országszerte. Legjobb terveink szerint végigkoncertezzük az összes nagy fesztivált, és a Woodstock az ugaront is ismét szeretnénk megcsinálni nyáron, csak most már több zenekarral. November 17-én pedig egy óriási koncertet adunk, hisz jövőre lesz az Anna and the Barbies kereken tízéves.

Addig pedig gőzerővel dolgozunk az idén decemberben megjelenő akusztikus albumunkon. A hanganyagot idén nyáron Ópusztaszeren egy nagy jurtában, a településhez közeli kis katolikus templomban, illetve az augusztus 20-i kőbányai koncertünkön vettük fel. Egy nagy sajtótájékoztató keretében mutatjuk be azzal a másfél órás dokumentumfilmmel együtt, amit nyáron készítettünk Ópusztaszeren. Woodstock az ugaron címmel most először volt egy négynapos kivonulásunk volt az urbánus környezetből a rajongóinkkal.

Fotó: Kleb Attila, TV2 Sajtószoba

• terhes
• interjú
• pásztor anna
• babapocak
• Hazai sztár