A magyar Alain Delonnak nevezték: a színészlegenda férfi szexszimbólum lett karakteres arcával

A 77 éves Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, költő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1972-ben szerződtette Várkonyi Zoltán a Vígszínházba, azóta a teátrum hű tagja, ahogy hűséges férj is több mint 40 esztendeje. 

Lukács Sándor, a magyar Alain Delon

A mai napig több darabban játszik, filmvásznon legutóbb a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmben láthattuk Von Lederer szerepében. A ’70-es években élte meg a karrierje legelfoglaltabb időszakát, sokat játszott színházban és rengeteget forgatott. Alföldi Róbert: Főszerepben című kötetében erről az időszakról is mesélt. 

Alföldi a beszélgetés során arra is kíváncsi volt, milyen érzés szexszimbólumnak lenni, annak, akit a magyar Alain Delonnak neveztek. 

„Nem a cikiség miatt, de úgy gondolom, és épp azért merek neveket is mondani, mert tényleg nem cikiből mondom én se, hogy például a Kovács Pista vagy Nagy Gabi szebbek voltak nálam. (Kovács István, az Egri csillagok, az Abigél vagy a Szomszédok, illetve Nagy Gábor, A fekete város vagy a Bob herceg színésze – a szerk.) Nekem kicsit karakteresebb arcom volt” – vallotta be Lukács Sándor, aki úgy véli, minden ember másként éli meg, hogy megőszült és idős lett.  

„Kérlek szépen, ez alkati kérdés. Van, aki nagyon sokat foglalkozik azzal, hogy jaj, már lelassultam, már csak ez érdekel, bizonyos feladatokat már nem tudok megcsinálni, stb. Tehát éjjel-nappal ez kínozza, gyötri, és van, aki már elnézést, de szarik rá, nem érdekli. Engem se nagyon érdekel, mert hál’ istennek, van, ami kitölti az időmet, van mivel foglalkoznom. Nem azon gondolkodom, hogy mitől estem el, ahogy egyre idősebb lettem.”

Ahhoz, hogy valaki hetven fölött is foglalkoztatott színész legyen, mint ő, szerinte a genetikai adottságokon túl szorgalom szükséges. Ő például már az előző nap készül a másnapi előadására. 

„Lekopogom, igyekszem rendben tartani magamat, teniszezem Szacsvay Laci barátommal. Ezeréves barátság. Igyekszem egészségesen étkezni, nem eszem nehezeket, inkább sok zöldséget, vitamint, gyümölcsöt.”

Azt is beismeri, nem készül tudatosan az öregségre, pedig lehet, kellene, és talán van abban valami, hogy az ember az évek múlásával bölcsebb lesz. 

„Bizonyos helyzetekben már nem kapod fel a vizet, jobban átlátsz dolgokon, embereken, mondjuk, egy színésznél már fiatal korában sem árt az emberismeret. Ugye az alaptétel, hogy a színésznek ismernie kell a különböző embertípusokat, mert úgy tudja aztán visszahozni ő is. Akár kollégákkal, akár a személyes kapcsolataidban, negatív dolgokat jobban megértesz és elfogadsz.”

Cover-fotó: Fortepan/Lugosi Szilvia

• sztár
• lukács sándor
• színész
• szexszimbólum
• 70 fölött
• vallomás
• könyvajánló
• 70-es évek
• retro
• Hazai sztár