Kertész Zsuzsa: „Bemondónőként az operatőrökkel több időt töltöttünk, mint a férjünkkel”

Kertész Zsuzsa ritkábban ugyan, mint megszoktuk, de mind a mai napig jelen van a médiában. Megszállottja, gyakorlója és továbbadója a tiszta, érthető beszédnek.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Kertész Zsuzsát évtizedeken át láthattuk és hallhattuk bemondónőként: szakmai pályafutása 1965-ben a Magyar Rádióban indult, 1974-től a Magyar Televízióban folytatódott.

A legendás rádiós, Szepesi György biztatására egyre inkább kibontakozott az egyénisége, úgy is mondhatnánk, rátalált a saját hangjára. Köszönhető ez többek között az élő műsoroknak, mint pl. a 139-660, ami a kívánságműsorok őse volt, vagy a Hétvége, amiben - többek között ugyancsak Szepesi mellett - az összekötő zenei részeket konferálta fel, de ebbe a sorba illik a Petőfi rádió Hintaszék című délutáni zenés-beszélgetős műsora is, és efelé vezetett a tévés Házibarát című műsor is.

Kertész Zsuzsa bemondó

- Kezdetben a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban is csak a hivatalosan kiadott fel- és lekonfokat mondhattuk el, illetve az előre megfogalmazott, előzetesen három példányban leadott szövegeket. Csodás változást jelentettek az önálló megszólalások, rögtönzések, hisz így már nemcsak a két céget képviseltem, hanem önmagamból is adhattam valamit.

kertesz-zsuzsa-spektrum
Fotó: Spektrum/Az első influenszerek

- Mi, bemondók, voltunk az MTV leggyakrabban látott arca és hangja. Még ma is felismernek - noha több évtized után persze hogy megváltozott a küllemem -, ám elég megszólalnom, és már mondják is, hogy jé, a hangja hallatán, mintha már láttam volna magát valahol! - mesélte Kertész Zsuzsa Az első influenszerek című sorozat második évadában, melyet Radnai Péter a Spektrum televíziós csatornának készített.

kertesz-zsuzsa-konyvbemutato
Fotó: Schumy Csaba

A magyar televíziózás történetének húsz ikonikus alakjával készített interjút: ők voltak a mai influenszerek előképei, hiszen egy egész ország ízlését, véleményét és gondolkodásmódját befolyásolták a magyar televíziózás aranykorában. A beszélgetéseket az Athenaeum Kiadó most egyetlen kötetbe fűzve jelentette meg. A magyar televíziózás legendái - Interjúk az első influenszerekkel című könyv rendhagyó bemutatóját a Magyar Televízió évek óta üresen álló épületében tartották. Kertész Zsuzsa itt adott interjút a Feminának. 

- A könyvbemutató alatt csak a székház aulájában tartózkodhattunk. Láttam, hogy bekukucskált egy üvegezett oldalajtón. Szíve szerint hova ment volna tovább?

- Biztos, hogy a bemondófülkébe! Két külön emeleten volt az 1-es és a 2-es program. Mindkét helyen őrök vigyáztak ránk, illetve az adás biztonságára, hisz ezeken a folyosókon kaptak helyet a műszaki helyiségek is. Ott volt a Magyar Televízió szíve-lelke. Ha oda illetéktelen bejut, az veszélyt jelenthetett volna a műsorszórásra. Annak ellenére, hogy együtt szoktunk szalonnázni, az őreinknél mindig be kellett mutatnunk a belépésre jogosító igazolványunkat, és azután vehettük „birtokba” a duplán üvegezett, hangszigetelt, dupla ajtós bemondóhelyiséget. 

Az operatőreinkkel éltük az életünket. Ha összeszámolnánk, azt hiszem, sokkal több időt töltöttünk velük, mint a saját férjünkkel - vagy a férfi bemondók a feleségükkel. 

Kertész Zsuzsa, a Magyar Televízió bemondója 1978. szeptember 14-én.
Kertész Zsuzsa, a Magyar Televízió bemondója 1978. szeptember 14-én.
Fotó: MTI/Hámor Szabolcs

- Szívem szerint megnéztem volna, hol kucorodtunk le egy kanapéra Bay Évivel és Endrei Judittal, mert épp két váltás között volt egy kis szünetünk beszélgetni. A Magyar Televízió épületében eltöltött karácsonyok és szilveszterek is nevezetesek voltak. Otthonról mindig elhoztuk a legfinomabb falatokat, svédasztaloztunk, hogy az ünnep, legyen ünnep, ha már távol voltunk a családunktól. 

- Ön és a bemondók mindegyike nagy újrakezdő: új kihívásokat és feladatokat kellett keresniük, miután a televízió elnöke úgy döntött, már nincs szükség bemondókra. 

- Lezárult a bemondóság, mert mint műfaj megszűnt. Felgyorsult az élet, bedobnak egy spotot, egy képes műsorajánlót, és az elég a pörgetéshez. Már nem a bemondókhoz fűződik a televízió és a nézők közötti kapcsolattartás. Ami az emberi kapcsolattartásban fontos volt, az - azt hiszem - a bemondók személye, személyisége, hisz a tévések közül minket láttak a leggyakrabban, velünk találkoztak a legkülönbözőbb helyszíneken a nézők. A mostani celebeket vagy influenszereket egy-egy eseményhez köti az emlékezetük. A tévébemondóknak nagyon sok olyan pillanatuk volt, amikor akaratlanul is bekapcsolódtak egy-egy fontos életeseménybe. Szerelem, veszteség, örömteli pillanatok... Zsuzsika vagy éppen Juditka volt a tévében akkor, amikor… 

kertesz-zsuzsa2
Fotó: Schumy Csaba

Kertész Zsuzsától generációk tanulták és tanulják a mai napig a helyes magyar beszédet, 1994-ben Kazinczy-díjjal tüntették ki. Úgy véli, fontos a tiszta beszéd, de ennél is fontosabb a mögötte lévő tartalom. „Kertész-gyerek” Radványi Dorottya, Klement Zoltán, Borbás Marcsi, Krizsó Szilvia, Teszári Nóra... és természetesen nem teljes a felsorolás. 

- A tanítás végigvonult az egész életemen. Már iskoláskoromban korrepetáltam gyerekeket. Szereztem tanári diplomát. Istápoltam az új rádió-, illetve tévébemondókat. Indítottam tanfolyamokat, tréningeket, olyanoknak, akiknek a kommunikáció központi helyet foglalt el az életükben. Természetesen ezek nem csak a beszédre fókuszáltak. Az akkori szlogen az volt, hogy Kezdj el végre beszÉLNI!  

A „Kertész Zsuzsi torta” egy szelete, hogy beszédtechnikával foglalkoztam, foglalkozom, és gondolom, fogok is. 

kertesz-zsuzsa-legendak
Fotó: Schumy Csaba

- Változatlanul jönnek hozzám üzletemberek, joggal foglalkozók, vendéglátásban tevékenykedők, akiknek szerepelniük kell a média valamilyen területén, de, úgymond, hétköznapi emberek is, akiknek fontos, hogy megértessék magukat. Pszichológus is vagyok végzettségem szerint. Az azzal kapcsolatban tanultak akkor is érvényesek, ha valaki „csak” beszédtechnikát kíván tanulni nálam. Vallom: akinek nincs személyisége, nem támad gondolata, az hogy is tudna beszélni. Nem azon múlik, hogy az sz hangjai szépek-e, vagy sem, ha mellette nincs agya. Üres agy nem beszél. 

A magyar televíziózás legendái - Interjúk az első influenszerekkel
Athenaeum Kiadó
5690 forint

Ki ne emlékezne Vitray Tamás legendássá vált tonettszékére a beszélgetős műsoraiból vagy Rózsa György pohár vizére a Kapcsoltamból? És a bemondókra, a ma már eltűnt szakmára, amelyet Endrei Judit, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József képviselt mindennap a képernyőn?

Radnai Péter beszélgetései felelevenítik a "királyi" tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai. 

Kovács P. József egykor és ma

Kovács P. József a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb férfi bemondója volt. 1961-ben kezdett el dolgozni a televízióban. Kétezer jelentkező közül került be azon húsz közé, akik a beszédtechnika mellett azt is megtanulták, hogyan üljenek, viselkedjenek, milyen legyen az arcmimikájuk, hogyan maradjanak fegyelmezettek. 

81 éves lett Kovács P. József: a Magyar Televízió legendás bemondója így él napjainkban

Kovács P. József számára fájdalmas volt, hogy a kétezres évek elején véget ért a szakmai pályafutása, de mivel több lábon állt, nem tört össze.

Elolvasom

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Cover-fotó: Spektrum/Az első influenszerek

Ezt is szeretjük