Íme, 4 világhírű magyar Oscar-díjas, aki meghódította Hollywoodot

Az Oscar-díj több mint 80 éves története során számos magyar származású filmes kapta meg a filmvilág egyik legrangosabb elismerését, neveik azonban kevéssé ismertek. A sándorházi születésű William S. Darling díszlettervezőt például háromszor díjazták, Geza Herczeg és John S. Toldy pedig a legjobb forgatókönyv kategóriában diadalmaskodott a harmincas-negyvenes évek fordulóján. A negyvenes évek is egy Magyarországon született filmes Oscar-díjával kezdődött, 1940-ben ugyanis a túrkevei Vincent Korda kapta meg a legjobb díszletért járó Oscart A bagdadi tolvajért.

1942-ben Emeric Pressburger - vagyis a miskolci Pressburger Imre - lett a legjobb forgatókönyvíró, a Budapesten született Paul Lukas pedig 1944-ben az Őrség a Rajnán című film legjobb férfi főszerepéért vehette át az aranyszobrot. A magyar emigráns szülők gyermekeként Amerikában született George Cukor 1964-ben a My Fair Ladynek köszönhetően lett a legjobb rendező. Összeállításunkban a legismertebb és legnagyobb hatású magyar Oscar-díjasokat gyűjtöttük össze.

Kertész Mihály

Michael Curtiz a negyvenes évek egyik legsikeresebb hollywoodi rendezője volt, aki 1886-ban Budapesten látta meg a napvilágot eredetileg Kertész Kaminer Manó néven. 17 évesen megszökött otthonról, és egy cirkuszhoz szegődött, majd színészetet tanult.

Pályafutását 1912-ben kezdte a Nemzeti Színháznál, 1913-ban pedig Dániába utazott tanulmányútra. Az első világháború után a Tanácsköztársaság idején először Ausztriába emigrált, majd 1926-ban Amerikába, ahol felvette a Michael Curtiz nevet.

Habár már Magyarországon és Ausztriában is forgatott filmeket, világhírűvé a Hollywoodban készített alkotásai tették. A harmincas-negyvenes évek során több alkalommal is jelölték a legjobb rendező kategóriájának Oscar-díjára, melyet végül 1944-ben a Casablanca megrendezéséért vehetett át. A Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével készült romantikus dráma népszerűségéről mindent elárul, hogy a mai napig előkelő helyen szerepel a filmtörténet legfontosabb alkotásait összegyűjtő listákon.

Rózsa Miklós

Az 1907-ben Budapesten született Rózsa Miklós Hollywood egyik leghíresebb filmzeneszerzője, aki több mint fél évszázados pályafutása során közel 100 mozi zenekíséretét írta meg.

Tehetsége korán megmutatkozott, ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcévesen pedig már közönség előtt lépett fel, és saját zenét komponált. Eredetileg vegyészmérnöknek tanult Lipcsében, majd több éves párizsi és londoni kitérő után 1940-ben telepedett le a tengerentúlon.

Karrierje során 16 alkalommal jelölték a legjobb filmzene Oscar-díjára, melyet három alkalommal vehetett át. Először 1946-ban a Bűvöletért, majd 1948-ban az A Double Life-ért, legvégül pedig 1960-ban a Ben Hur zenéjéért. Különleges tehetségét jelzi, hogy szinte bármilyen műfajú filmhez kiválóan hangszerelt zenét tudott írni, legyen szó akár hitchcocki thrillerről, szomorú melodrámáról vagy éppen epikus történelmi filmről.

Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos 1930-ban született Szegeden, és 1951-ben kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol Illés György tanítványa volt. 1956-ban barátjával és későbbi operatőr kollégájával, Kovács Lászlóval megörökítették a forradalom eseményeit, majd rövidesen Ausztriába emigráltak. A hatvanas évek elején telepedett le Los Angeles-ben, ahol eleinte kisköltségvetésű horror-, illetve egyéb B-filmek operatőreként dolgozott. A hetvenes évektől kezdődően már a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt.

És olyan, ma már klasszikusként számon tartott filmeket fényképezett, mint a McCabe és Mrs. Miller, a Gyilkos túra, A sugarlandi hajtóvadászat vagy A hiúságok máglyája. A legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat 1978-ban vehette át Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjéért, de jelölték még az aranyszoborra többek között A szarvasvadászért és A Fekete Dáliáért is. Az elmúlt években többször forgatott Woody Allennel, ő az operatőre például a rendező legújabb, Találkozni fogsz egy magas, sötét hajú idegennel című filmjének is.

Szabó István

Az 1938-ban született Szabó Istvánt szülei eredetileg orvosnak szánták, ám ő már kamaszkorától filmrendező szeretett volna lenni. 1961-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a hatvanas évek során a magyar újhullám egyik fontos egyénisége lett. Művészetére Jean-Luc Godard, Francois Truffaut, Federico Fellini és Ingmar Bergman gyakorolta a legnagyobb hatást, állandó alkotótársa pedig az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos operatőr.

1967-ben Apa, 1970-ben pedig Szerelmesfilm című alkotását terjesztette fel Magyarország a legjobb külföldi film Oscar-díjára, ám filmjei akkor nem kerültek be a jelöltek közé. 1980-ban Bizalom című filmje már versenybe szállt a rangos elismerésért, az Oscar-díjat pedig egy évvel később a Mephistóért vehette át. Szabó Istvánt 1988-ban második alkalommal is jelölték a Hanussenért a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára.

Ebben a kategóriában a mai napig nem sikerült újabb magyar rendezőnek jelölést szereznie, ám ne felejtsük el, hogy a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia című filmben látható alakításáért Anette Beninget harmadszorra jelölték Oscarra.

Fotók: Europress

• oscar
• zsigmond vilmos
• rózsa miklós
• kertész mihály
• szabó istván
• Hazai sztár