Benkő Péter: "annyira zokogtam, hogy nem kaptam levegőt"

"Azért krákogsz, Prüntyő, mert valamit nem mondasz ki. Nem tudod kimondani. Azért krákogsz" - mondta egy álomképben Benkő Péternek néhai gyermekorvosa. És szerettei, akik már szintén nincsenek az élők sorában, de akkor mégiscsak jelen voltak, mind felé fordultak: "Igen, mondd ki! Írj! Írd ki magadból, írd meg, ami benned van!"

Így született meg a Színház, lovak, szerelmek című könyv, ami a népszerű színész keserves és felemelő pillanatokkal teli életébe éppúgy bepillantást enged, mint a színjátszás kulisszatitkaiba.

Izzadó, Kiabáló, Vetkőző, Pisilő

(…) rettenetesen utálom az IKVP színházat. Izzadó, Kiabáló, Vetkőző, Pisilő. Ez az IKVP. Szörnyű. Ezt nem értem a világ kísérletező színházaiban sem. Arra a szerencsétlen nézői rétegre apellálnak, akiknek talán még egyáltalán nem volt részük ilyen "izgalmas" látványban. És nem hagyják ott az előadást. Egyébként nem értem a nézőket sem. Több ezer forintot kifizetnek egy színházjegyért. És mit kapnak érte? Klónozott, természetellenes, aberrált színházi kísérletezést. Nem a helyükön, a stúdiókban, pincékben és "laboratóriumokban", hanem sok férőhelyes, felújított, dotált állami színházakban. Nézik a saját adójukból létrehozott, enyhén szólva sem egészséges rendezői agyszüleményeket, amelyeket jobb sorsra érdemes fiatal művészek adnak elő, hogy kifizethessék az albérletüket. (...)

Hangsúlyozni szeretném: nem vagyok ellensége a szokatlan, a hagyománytól eltérő, újszerű megoldásoknak, amelyek nem öncélú kitalációk. Arról van szó, hogy valamit még hatásosabban szeretnének kifejezni. Apu (Benkő Gyula színész - a szerk.) mondta mindig, hogy Picasso azért rajzolt például egy végtelenül hosszú, elnyúló kezet, mert a hiányt, a vágyakozást csak így tudta érzékeltetni. De Picasso tudott rajzolni. Itt a bökkenő!

Csatornák hangjai

Ismerd meg a színésznőket, akik csatornák hangjai!

Bánk bán-előadás a Tháliában: "Ez harap, b… meg!"

Egy álmos vasárnap délelőtti előadáson Bitskey Tibivel kerültem párba. Az ügyelőnél várakoztam a "színre lépésre", miközben benn éppen Tiborc "panaszkodott". Kazi (Kazimir Károly, a Thália Színház akkori direktora - a szerk.) úgy rendezte meg a jelenetet, hogy Bánk és Tiborc a nézőtéren jönnek befelé, miközben Tiborc mondja a magáért. A ház tele gimnazistával. Harsányi Gabi volt Tiborc, nagy, loboncos zsellérparókában, jól "telerajzolt" arccal. Gabi csak mondta, mondta... "Szép földeinkből vadászni berkeket csinálnak..." - és így tovább. Bánknak csupán annyi a szövege: "Mondjad, Tiborc, mondjad!"

Bitskey Tibi azonban eltévesztette. Azt mondta: "Mondjad, Petúr, mondjad!" Gabi először nem reagált. Tibi megismételte: "Mondjad, Petúr, mondjad!" Gabi erre odasúgta: "Tiborc vagyok, uram!" Tibi harmadszor is Petúrnak nevezte. Gabi újra: "Tiborc vagyok, uram!" Felértek a színpadra. Tibi újra lepetúrozta. Harsányinak erre elszállt az agya: ott térdelve beleharapott Tibor combjába. Mi akkor már harsányan röhögtünk. Tibor elképedve kifordult az ügyelő felé, és hangosan megjegyezte: "Ez harap, b... meg!" Nagy pillanat volt. A gimnazisták talán észre sem vették. Remélem.

"Amilyen belül vagy, úgy alakul a külső éned"

Carino lovam, akiről sokat írtam, talán Kati (Varga Katalin, Benkő Péter első felesége, aki légiutas-kísérőként az 1975-ös "berlini járat" lezuhanásakor vesztette életét - a szerk.) reinkarnációja volt. Nem tudom, az állatorvos miért nem tudta megmenteni. A párom, ma már a feleségem, szerintem időben értesítette a kólikáról. Előadás után rohantam hozzá. Kedvesemmel hajnalig figyeltük a küzdelmét. És Cari jobban lett.

Elmentem aludni a reggeli próba előtt. A párom rohan, hogy újra baj van. A kezeim között halt meg. Életem másik nagy szerelme. Azt hittem, hogy csak nagyokat mondunk, például azzal, hogy "megszakad az ember szíve". Hát, kérem, elmondhatom, hogy a mondás igaz. Annyira zokogtam, hogy nem kaptam levegőt. És valóban azt éreztem, hogy most megszakad, szétrobban a szívem. Talán megint valami ősi életösztön mentett meg.

Örülök, hogy mindezt le tudtam írni. Túl vagyok rajta. Talán megkönnyebbültem. Most jött el az ideje, hogy mindezt elmondjam. És elmondjam azt is, hogy a "nagy egyensúly" nem pihen. Megy a libikóka. Fent és lent. A jó periódusok megszakadnak. De a rosszak is. Ami kint, az bent. A külső történések nagy hatással vannak a bentre. De a bent is a kintre. Amilyen belül vagy, úgy alakul a külső éned. Hát ezért fontos, hogy bent rendben legyél. Hogy egyen-súlyban legyen a bent. Akkor egyen-súlyban lesz a kint is.

• benkő péter
• könyv
• bitskey tibor
• thália színház
• sztártéma
• könyv
• Hazai sztár