5 gyakori hiba, amit sok szülő elkövet a zsebpénzadásban: a felnőttkori pénzügyek bánhatják
Nem érdemes félvállról venni, mikor és mennyi zsebpénzt kap a gyerek, de azt sem, miért.

persely
Ez is érdekelhet

Karácsonyi élmények másként - Csak képzeld el, hogy kialszik minden fény (x)

Punkromantika az Újszínházban - Fenegyerekek a vasfüggöny mögött (x)

Ébredés a kómából (x)

Az anyatejes táplálás is hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia megelőzéséhez (x)

Minek örülünk a legjobban? (x)

beauty and style

Ez történik a bőröddel, ha rendszeres arcápolási rutinod van: megéri rá időt szánni »

Antioxidánsokkal teli méregtelenítő ital: egyszerű, indiai chai tea recept »

A legjobb alapozási technika hepehupás bőrre: nyoma sem marad a pattanások utáni foltoknak, hegeknek »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Eljön az az idő, amikor már nem csak játékpénzzel gazdálkodik a gyerek, hanem valódi pénz kerül a kezébe, ezzel pedig elkezdődik egy nagyon fontos tanulási, tapasztalatszerzési folyamat, mely valószínűleg a felnőttkori anyagi helyzetre is hatással lesz.

Zsebpénzt adni felelősség, hiszen ha a szülő nem reálisan határozza meg az összeget, nem következetes, és nem ad megfelelő iránymutatást a gyereknek, hogyan bánjon a pénzzel, akkor a gyerekben torz kép alakulhat ki a pénzügyek kapcsán, aminek felnőttként láthatja kárát. A zsebpénzadásban sok szülő elköveti a következő ballépéseket.

Rendszertelen és következetlen zsebpénzadás

A rendszertelen és következetlen zsebpénzadás gyakori hiba. A zsebpénzadást körülbelül 5-6 éves kortól érdemes elkezdeni, amikor a gyerek már érti, hogy mire való a pénz, és már kezd számolgatni. Az első alkalomtól fogva fontos tisztázni vele, mikor, milyen gyakran és mennyi pénzt fog kapni. A kisebbeknél a heti gyakoriság jobb lehet, mint a havi. A heti zsebpénznap akár egy aranyos gyerek falinaptárban is jelölhető. Az előre megbeszélt rendszerességhez mindenképpen ragaszkodni kell. Amennyiben a gyerek gyorsan elherdálta, nem jó ötlet visszapótolni a pénzt, hiszen ez a felnőtt életben sem így működik. Ha kétszer-háromszor üres marad a perselye, akkor a gyereknek több motivációja lesz legközelebb jobban beosztani a pénzét. Ne tanítsuk arra, hogy anya vagy apa úgyis ad még, ha elfogyott.

A túl sok vagy túl kevés zsebpénz hátránya

Fontos először is leszögezni, hogy a zsebpénz és a költőpénz nem ugyanaz. A zsebpénzt gyűjteni lehet, félretenni valamire, venni belőle azt, amire a gyerek vágyik. A költőpénzből mindeközben szükségleteit elégíti ki a gyerek, például innivalót vesz az iskolai büfében, vagy elviszi magával bármilyen eshetőségre. A zsebpénz tehát a költőpénztől függetlenül, azon felül érkezik a gyerekhez.

A zsebpénz összegét nehéz jól meghatározni. Fontos, hogy ne legyen irreálisan sok, de ne is legyen túl kevés. Ha túl sok, akkor a gyerek nem tanul gazdálkodni a pénzével, ami a zsebpénzadás fő szerepe lenne, hanem gondolkodás nélkül szórja azt. Nem kell spórolnia, szinte számolgatnia sem, ami messze nem tükrözi az átlag dolgozó felnőtt anyagi helyzetét. Az sem tükrözi, ha a zsebpénz túl kevés. Gyorsan elkölti, vagy kínosan kuporgatja a pénzét, de nem tanulja meg tartani a költés és spórolás közti arany középutat, és nem tapasztalja meg azt a nagyon fontos pozitív élményt, milyen, ha a félretett pénzből végül megvehet valamit. Ne vegyük el a gyerek kedvét a tudatos gazdálkodástól.

2018-as adatok szerint a magyar gyerekek 6 éves kor alatt átlag 500 forint alatti összeget kapnak havonta, a 7-14 évesek 500-1000 forint közötti összeget, 15 éven felüli gyerekek pedig 2000 és 5000 forint közötti összeget kapnak havonta.

A zsebpénz mellé tudnivalók is szegődjenek

Sok szülő csak a gyerek kezébe nyomja, vagy ha nagyobb, bankszámlájára utalja a soron következő összeget, és ezt nem kíséri a szükséges iránymutatás. Hogyan lehet a pénzt jól beosztani? Miért fontos jól gazdálkodni, és nem költeni ész nélkül? Hogyan kell anyagilag reális célokat kitűzni? Az nem elég, ha a szülő annyit mond, tessék, oszd be.

A cikk az ajánló után folytatódik

Zsebpénz-kiegészítés a jó jegyért, jó cselekedetért

Ha jó cselekedet vagy jó jegy esetén pluszpénz jár, azzal azt a téves képet kapná a gyerek, hogy a jótett nem önmagában azért jó és fontos, mert szívből jön, segítünk, és örömet szerzünk vele, hanem mert pénz jár érte. Ne lepődjünk meg, ha idővel a nagymama kosarát 200 forintért akarja majd vinni a gyerek. Ha keverjük a pénzt a nemes cselekedetekkel, nem jó irányba tereljük a gyereket.

Hasonló módon a jó jegyekért sem érdemes pénzt adni, hiszen a gyereknek azt kell belátnia, hogy saját magáért és jövőjéért tanul, nem százasokért. A pénz reménye, illetve a félelem attól, hogy nem kapja meg a bizonyos összeget, szükségtelen feszültséget is kelthet a gyerekben. Ezt a motivációs módszert tehát alaposan meg kell gondolni.

Megvonni, mert hibázott

Ha a gyerek rossz fát tett a tűzre, annak ne a zsebpénzmegvonás legyen a következménye. Ebből a gyerek nem tanul, sőt, még dacot is kiválthat vele a szülő. Ahogyan a hibázó felnőtt is kap fizetést, úgy a hibázó gyerek is kaphat zsebpénzt. A zsebpénzmegvonást inkább kiszúrásként és nem leckeként értelmezi a gyerek. Az a fontos, hogy a szülő elbeszélgessen a gyerekkel a történtekről, és együtt levonják a tanulságot. 

Mi leszel, ha nagy leszel?

A majdani anyagi helyzet attól is függ, ki milyen pályát választ: ezek a gyerekek vicces elképzelésekkel hozakodtak elő.

Ezt is szeretjük