5 nevelési hiba, ami testvérféltékenységet szül: hogyan védd ki szülőként az ilyen helyzeteket?
A testvérféltékenység természetes dolog, de nem jó, ha a szülők elmélyítik a konfliktusokat.

féltékeny testvér
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A testvérek közötti féltékenység teljesen természetes dolog, ám a szülőket aggódással töltheti el, főleg, ha érzésük szerint a jelenség már túlzottan nagy méreteket ölt.

A testvérek sok mindenért versengenek, például a szüleik figyelméért, a játékokért vagy épp a finomságokért. A féltékenység tulajdonképpen kikerülhetetlen: a nagyobbik csemete élete első néhány hónapjában, évében azt tapasztalta és szokta meg, hogy ő a világ közepe, mindenki vele törődik. Ezt az idilli helyzetet formálja át gyökeresen a kis testvér érkezése. Az édesanyák és az édesapák, akik úgy tervezték, hogy gyermekeik egymás legjobb barátai és támaszai lesznek, olykor megdöbbenve figyelik az eseményeket, és bár az esetek túlnyomó többségében egyáltalán nem tehetnek róla, bizonyos dolgokkal valamelyest ronthatnak a helyzeten. 

Nevelési stratégiák, amik ronthatnak a helyzeten

A testvérféltékenység nehéz perceket, órákat szül a család számára. Az állandó veszekedés, kiabálás, a sűrűn hulló krokodilkönnyek, a figyelem felkeltésére szolgáló csibészségek és az igazság bajnokaivá avanzsáló gyermekek próbára tehetik a szülők idegrendszerét.

A felnőttek olykor észre sem veszik, de miközben a legjobb szándékkal próbálják megoldani a bonyodalmat és csillapítani a konfliktust, el is mélyíthetik az ellentéteket. Ez nem is csoda, hiszen amint elsőszülött csemetéjüknek, úgy nekik is új a szituáció, bele kell tanulniuk.

Mindenáron ugyanúgy kezelni őket

A testvérek gyakran elvárják, hogy a szüleik pontosan ugyanúgy kezeljék őket, még akkor is, ha különböző életkoruk miatt ez egyáltalán nem lenne indokolt. Például ugyanakkora adagot szeretnének kapni az étkezések során, holott, míg az egyikük valóban meg is tudja azt enni, a másikuk számára egyértelműen nagy a mennyiség.

Az is természetes, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amikor a nagyobb gyerek már megcsinálhat valamit, amit a kisebb még nem. A szülő részéről nem feltétlenül jó stratégia, ha mindenáron meg akar felelni a csemeték ilyen jellegű elvárásainak, és ugyanúgy próbálja kezelni őket. 

Csak közös családi programok

Az előzőekből is következik, hogy nem mindig az a legjobb, ha az összes családtag minden programon egyszerre vesz részt. A családi egység megteremtése érdekében persze fontosak az ilyen alkalmak is, de a gyerekeknek a testvér születése után nagyon hiányozhat az egyik vagy másik szülővel kettesben eltöltött idő, gyakran ennek a hiánya szüli a féltékenységet. Érdemes lehet időt szorítani a kettesben töltött programokra is, bármennyire is nehéz. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: már egy rövid séta vagy közös bevásárlás is sokat jelenthet a gyermeknek.

Állandó összehasonlítás 

A többgyermekes szülők hajlamosak összehasonlítani a csemetéiket, és ha ezeknek a gondolataiknak hangot is adnak, az könnyen egymás ellen fordíthatja a testvéreket. Pozitív példaként felhozakodni az egyik gyerekkel, arra utalva, hogy a másiknak is úgy kéne viselkednie, például olyan ügyesen kéne öltöznie, ennie, elpakolnia maga után, meglehetősen kontraproduktív. Az, akitől változást várnának el, úgy érezheti, hogy őt kevésbé becsülik meg, ez elbizonytalaníthatja, és ellenérzéseket is kiválthat belőle. Jobb tehát kerülni az ilyen összehasonlításokat.

Versenyeztetés mint motiváció

„Lássuk, ki fejezi be előbb a vacsoráját!” A mindennapi rutinfeladatok elvégzését talán gyorsítják az ehhez hasonló, versenyre szólító felhívások, hosszú távon viszont ártalmasak lehetnek a testvérek kapcsolatára nézve. Rivalizálást és felesleges rossz érzéseket szülnek. Amennyiben a szülő szeretné például meggyorsítani a nyögvenyelősen zajló vacsorát, motiválhatja a gyerekeket mondjuk azzal, hogy amikor ágyba kerülnek, és még lesz idő a szokásos alvásidő előtt, felolvassa a kedvenc meséjüket.

A cikk az ajánló után folytatódik

A féltékeny testvért nem hallgatják meg

A féltékenykedő testvért gyakran egy-két mondattal elintézik a szülők, esetleg le is szidják a viselkedéséért, panaszaiért, pedig az ő érzései is fontosak, és mindenképp komolyan veendők. A letorkollás helyett biztosítani kell róla, hogy amit érez, a szomorúság vagy épp az irigység, az éppen annyira természetes, mint az, hogy a szülők figyelme hol az egyik, hol a másik csemetére irányul inkább, és ez nem azért van, mert valamelyik testvért, mondjuk, jobban szeretnék. A konfliktushelyzetek során is mindkét félt meg kell hallgatni ahelyett, hogy egyből kijelölné a szülő a megvédendő áldozatot. 

A legfontosabb talán az, hogy a szülő szem előtt tartsa, hogy a testvérféltékenység természetes jelenség, a versengés egy bizonyos szintig egészséges, nem kell, és nem is lehet tőle megszabadulni, ugyanakkor az ellentéteket fokozó helyzeteket érdemes elkerülni. Továbbá azt sem árt tudatosítani, hogy ez egy tanulási folyamat, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is. 

8 játék, ami közelebb hozza egymáshoz a testvéreket

A játékok közös valóságot teremtenek, saját szabályok révén némi szabadságérzettel töltik el a gyerekeket, hogy végre bolondozhatnak, és teljesen önmaguk lehetnek. Ilyenkor a közös cél és képzelet vezérli őket, a testvéri megértés és szeretet még mélyebb lesz. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük