Az óvodai nevelés átalakítását tervezi a kormány: az új rendelet a gyerekekkel szúr ki

2020 januárja óta a kötelező beiskolázásnak köszönhetően egyre több olyan hatéves kisgyerek kerül iskolába, aki még nem érett rá, akinek szüksége lenne még egy év óvodai nevelésre. Az első osztályosok között ezért jóval magasabb az évismétlők száma (4,2 százalék), mint a felsőbb évfolyamokon. A probléma megoldását most a kormány egy olyan rendelettel orvosolná, ami egészen úgy hat, mintha a döntéshozók nem láttak volna még gyereket.

Az óvodai nevelés átalakítását tervezi a kormány

„Az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében” – olvasható a február 22-ig véleményezhető tervezetben.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vegyes – vagyis különböző életkorú – csoportokat megszüntetné a kormány, legalábbis az iskolakezdést megelőző évben kiemelné onnan az 5 évesnél idősebb gyerekeket. Aki azonban látott már 3–6 éves korú kisgyereket, tudja, hogy mennyire fontos számukra az óvónő személye. A rendelet értelmében az iskolakezdést megelőző évben kiszakítaná ezeket a gyerekeket az addig megszokott környezetükből nagyjából azért, hogy több iskola-előkészítő feladatsort oldhassanak meg. Ez kimondottan kontraproduktív megoldás, hiszen ha az utolsó évben egy csoportba teszik az iskolába készülőket, annak egyenes következménye, hogy az az év a közösségépítésre megy majd el, nem pedig az iskolára való felkészülésre.

Az iskolaérettség sok-sok tényezőből áll össze, melyet a három vagy négy évig tartó óvodai nevelés során az óvodapedagógusok igyekeznek a legjobb tudásuknak megfelelően kialakítani a gyerekeknél. Ez elsősorban nem feladatlapok kitöltésével, sokkal inkább hétköznapi tevékenységekbe ágyazottan – egyedül öltözés, virágültetés az óvodaudvaron, asztalok terítése – történik. És soha nem szabad elfelejteni, hogy a játék a kisgyerek legfontosabb fejlesztő tevékenysége. Jó példa erre a gyurmázás, mely erősíti a kéz izmait, fejleszti a finommotorikát – ami fontos lesz az iskolában a megfelelő ceruzafogáshoz.

De nemcsak a vegyes, hanem a homogén csoportokkal működő óvodák számára is nehézséget okoz majd a rendelettervezet, hiszen a nagycsoportból sem megy mindenki ugyanabban az évben iskolába. Ha nem tölti be a 6. életévet, marad, vagy ha az Oktatási Hivatalnál külön kérvényezik a szülők a plusz egy év óvodai nevelést, akkor sem kezdi még meg az iskolát. A rendelettervezettel kapcsolatban egy óvodavezető véleményét olvashatod az Eduline.hu-n.

(Képek: Getty Images Hungary)

• óvoda
• kormány
• rendelet
• iskolaérettség
• Gyerek