Az ország, ahol nem néznek a babák szemébe az anyák, hiába szeretik őket

Elég egy csepp nyitottság, és máris időről időre rácsodálkozhat az ember, milyen fantasztikus a világ sokszínűsége. Országról országra, kontinensről kontinensre más-más emberek, más kultúra, más sajátosságok honosak, melyek bár idegennek hathatnak, sokkal inkább csodálattal érdemes rájuk tekinteni, mint furcsállva.

Európai szülőként számodra különösek lehetnek a következő, az itteniektől nagyban eltérő gyermeknevelési szokások, ám az egyes országokban mi sem természetesebb az anyák számára, mint ezen elveket követni.

Az ország, ahol nem néznek a babák szemébe

A szem a lélek tükre - nem hiába mondják, hiszen az érzelmek és a szavakkal kifejezhetetlen, mégis közölni kívánt gondolatok közvetítője is. Számunkra is, ahogyan a világ országainak túlnyomó többségében, a szemkontaktus fontos és nélkülözhetetlen dolog, így nehezen belátható, milyen érv szólhat az ellen, hogy egy gyerek szemébe nézzünk, különösen szülőként.

Pedig a Kenyában élő kiisi népcsoport számára ez alapvető nevelési elv: amint a baba eléri az egy-két hónapos kort, és élesebben kezdi látni a világot, nem néznek többé a szemébe. Nem holmi ridegség húzódik meg ugyanakkor a háttérben, mindennek komoly oka van. Kicsi koruktól arra tanítják ugyanis a gyerekeket, hogy ne szokjanak meg és várjanak el sok figyelmet. Különös: míg a kenyai anyák ily módon egyfajta szerénységet nevelnek gyermekeikbe, nálunk a szemkontaktus részben a figyelem jele is, melyet mi maximálisan éreztetni szeretnénk gyermekeinkkel.

Gyereknevelés a világ körül

Ugyancsak Afrikánál maradva, a mauritániai wolof anyák rendszeresen arcon köpik kisbabáikat, és fülükbe is beleköpnek, hogy ezután szétkenve a nyálukat áldást adjanak rájuk. Nem csak ezen a kontinensen vannak ugyanakkor érdekes szokások.

Távolodva Afrikától, Vietnamban is találni számunkra idegen nevelési elvet, ahol is a szülők megtanítják a gyerekeket parancsra pisilni. A jelzés, hogy ideje pisilni, egy speciális fütyülés, melyet alkalmazva a gyerekekben már akár kilenc hónapos korukra rögzül a reflex, ezáltal pedig igen hamar szobatiszták lesznek, és előbb tanulnak önállóságot.

Nemcsak a szülőnek, de a pedagógusoknak is komoly hatásuk van a gyerekekre. Egy jó tanár példája akár egy életen át is elkísérhet. Nézd meg a képeket!

A maja nők babáikat jeges vízbe mártják lefektetés előtt, hogy megóvják az egészségüket, a norvég szülők pedig mínuszokban is szívesen altatják kint a szabad levegőn gyermeküket - természetesen megfelelő öltözékben. Végül egy örmény sajátosság: az örmény szülők, amikor gyermekük első foga növekedni kezd, különböző foglalkozásokat képviselő tárgyakat pakolnak a baba elé, és megfigyelik, mihez nyúl először. A tárgy, ami felé nyúl, szerintük már ekkor megmutatja érdeklődését, így a későbbiekben a felé a szakma felé terelgetik őt, amíg felcseperedik.

A különös nevelési elvek és szokások sorát szinte a végtelenségig lehetne folytatni, egyvalami azonban mindenhol ugyanaz marad: az anyai szeretet, amelyre minden nevelési elvtől függetlenül minden gyereknek a leginkább szüksége van.

• anya
• baba
• nevelés
• hagyomány
• család
• afrika
• kisgyerek
• Gyerek