Milyen betegségekre lesz hajlamos leendő gyermeked?

Bár kevesen számolnak vele, a születés időpontja a betegségekre is hatással lehet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legtöbb szülő számára a születés időpontja nem számít, hiszen csak az a fontos, hogy a baba ép és egészséges legyen. Pedig a gyerek életének első napja nem csak az asztrológusok szemében meghatározó. Az utóbbi idők kutatásai szerint az, hogy mikor születik egy gyerek, hatással lehet az egészségére és későbbi teljesítményére is.

Mihez igazítják a születés időpontját a legtöbben?

Az utódtervezésben az évszaknak többnyire nem tulajdonítanak jelentőséget a szülők, éppen ezért ritka, hogy ezzel bárki számolna, aki gyereket szeretne. A tapasztalatok szerint a párok a legváltozatosabb szempontokat veszik figyelembe a születéstervezéskor.

Aki egyáltalán számol azzal, hogy mikor jön világra a baba, többnyire arra ügyel, hogy gyermeke születésnapja ne essen közel a nagy vallási vagy állami ünnepekhez, ezért kerüli, hogy decemberi legyen a gyerkőc, vagy a világrajövetele közel essen egy másik családtag születésnapjához.

Akad olyan is, aki évi, rendszeres szabadságához igazítja a teherbeesést, de ez inkább a párkapcsolat szenvedélyének és kevésbé a pontos terveknek tudható be. Amennyiben azonban nem sikerül a baba rövid időn belül, ezek a megfontolások hamar érvényüket vesztik, és érthető módon a leendő kismamának és párjának is az lesz a legfontosabb, hogy bármi módon utód szülessen.

A születés időpontja és az allergia

A születés évszaka egyáltalán nem közömbös bizonyos betegségek gyakoriságának szempontjából. A legújabb kutatások összefüggést fedeztek fel a születési évszak és az allergiás betegségek között: ezek szerint, ha a gyerek életének első hat hónapjában sok allergén anyaggal találkozik, később nagyobb lehet az asztma, a porallergia és a szénanátha kockázata.

Márciustól szeptemberig: szénanátha

Hazánk területén a zöld növények tavasztól őszig virágzanak. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy színesbe borul a világ, de rengeteg ember számára állandó tüsszögést és orrfújást is hoz a kikelet. Akik a március és szeptember közötti időszakban születnek, vagyis július és december között fogantak, jobban ki vannak téve a szénanátha veszélyének, hiszen ekkor rengeteg pollen van a levegőben, amit a baba óhatatlanul belélegez. Ez azonban nem ok arra, hogy csemetédet a lakásban tartsd, hiszen, ha nem találkozik bizonyos mennyiségű szennyező anyaggal, immunrendszere nem képes megfelelően fejlődni.

Decembertől februárig: porallergia

A házipor-allergia ezzel szemben a télen született gyermekek körében a leggyakoribb. Ez a fajta túlérzékenység ugyanis a meleg, zárt terek textíliáiban élősködő mikroszkopikus pókféle, a poratka ürülékével szemben alakul ki.

15 dolog, amitől a gyerek megbetegszik

Nézegess képeket!

Elolvasom

A fűtési szezon alatt több por, ezzel együtt mikroszkopikus méretű ürülék is van a levegőben, mint nyáron, nyitott ablakok mellett. Ha tehát szeretnéd megóvni csemetédet a porallergiától, télen is szellőztess minél többet, de arra ügyelj, hogy abban a helyiségben, ahol a kisbaba van, stabilan húsz fok legyen. Megoldást jelenthet az is, ha eltávolítod a lakásból a padlószőnyegeket, és kicseréled a kárpitokat.

Fontos!
Az anyatejben lévő anyai immunglobulinok hatékony védelmet jelentenek a csecsemő számára a kórokozókkal és az allergiás reakciókkal szemben egyaránt. Ha tehát szeretnéd csökkenteni az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát, lehetőség szerint legalább hat hónapos koráig szoptasd a babádat.

A születés időpontja és a mentális betegségek

Moritz Tramer svájci pszichológus összefüggést fedezett fel a születés időpontja és bizonyos mentális betegségek között is. Korábban úgy gondolták, hogy ezek hátterében a terhesség alatti vírusfertőzések állnak, azonban az utóbbi időben kiderült, hogy az influenzának semmi köze a skizofréniához. Annál inkább számít a napfény. Borús időben, vagyis a téli időszakban ugyanis kevesebb D-vitaminhoz jut szervezeted, tehát a baba is. Ez a vitamin azonban létfontosságú a magzati agy fejlődése során, így, ha nem jut belőle elegendő, nagyobb lehet az agykamra mérete, ami a skizofréniával küzdő embereknél általában megfigyelhető.

Ezzel magyarázható, hogy a februártól áprilisig terjedő időszakban születettek között 5-10%-kal többen vannak, akik később skizofréniával küzdenek, mint a más időpontban világra jött gyerkőcök esetében. Bár az április, május, június hónapokban születetteknél gyakoribb az anorexia, az őszi babáknál pedig felnőttként sűrűbben fordul elő pánikroham, egyelőre még nem tudni, hogy milyen vitamin hiánya, esetleg anyai betegség okozhatja ezt.

Mindenesetre sokat tehetsz születendő gyermeked egészségéért azzal, ha ügyelsz az étrendedre, amennyiben pedig a táplálékokból nem tudsz elegendő vitaminhoz hozzájutni, feltétlenül szedj valamilyen magzatvédő készítményt!

A születés időpontja és a gyerek teljesítménye

Adrian Barnett kutató az ausztrál focistákon figyelte meg, hogy jóval sikeresebbek azok, akik az év elején születtek, és alig akad olyan profi sportoló, aki december környékén született. A dolog hátterében az áll, hogy az év elején született gyerkőcök Ausztráliában évvesztesként kezdik az iskolát, így nagyobbak és magabiztosabbak társaiknál.

Hazánkban tehát az őszi gyerekek indulnak jobb esélyekkel, mint nyári társaik, ugyanis az iskolakezdés körüli időpontban született apróságok nemcsak a tornaórán teljesítenek jobban, de önbizalmuknak köszönhetően az élet egyéb területein is sikeresebbek lehetnek.

Cikkünk a Termékenység & fogamzás című könyv segítségével készült.

Ezt is szeretjük