Mikor iskolaérett a gyerek?

Bizonyára sok szülő számára nehéz a kérdés, hogy mikor lenne ideális gyermeke számára az iskolakezdés, illetve mikor van itt az ideje. Abban az esetben, ha ez a kettő megegyezik, a válasz egyszerű.

Vannak azonban ettől eltérő esetek, amikor különböző szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy a szükséges döntést meg tudjuk hozni. Hogy melyek ezek, abban Küri Johanna, a Budai Egészségközpont gyermekpszichológusa segít.

A legfontosabb a kurdarc elkerülése

A tankötelezettség azokat a gyermekeket érinti, akik az iskolába iratkozás naptári évében, május 31-éig betöltik a hatodik életévüket, és a kornak megfelelő testi-, lelki- és szellemi fejlettségi szinttel rendelkeznek, azaz iskolaérettek. Ha a gyermek nem töltötte be a hatodik életévét, de a szülők és az óvodapedagógus is úgy ítéli meg, hogy iskolaérett, akkor korkedvezménnyel megkezdheti tanulmányait.

Ha azonban a betöltött hatodik életév ellenére komoly hiányosságai vannak valamelyik területen, akkor az óvodavezető engedélyével maradhat még egy évet az óvodában. A legfontosabb, hogy a kudarcok elkerülése érdekében csakis akkor kezdje meg a gyermek iskolai tanulmányait, ha arra minden szempontból érett - mondta a pszichológusnő.

Az iskolaérettség összetevői

Az iskolaérettségnek különböző összetevői vannak – a gyerkőcnek nemcsak mentálisan és pszichésen, hanem testileg, illetve a mozgás terén is kellőképpen fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy bírja az iskola megkezdésével járó, fokozott megterhelést.

Testi fejlettség

Egy átlagos hatéves gyermek testmagassága 120-130 centiméter, súlya pedig 20-22 kilogramm között mozog. Ha ezektől az adatoktól eltér a csemete, esetleg nem megfelelő az egészségi állapota, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy mennyire fogja bírni az iskolával járó fokozott megterhelést.

A testi fejlettséghez tarozik az idegrendszer megfelelő érettségi állapota - ennek egyik testi megnyilvánulása a megkezdett fogváltás -, amely segít a gyermeknek abban, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban viselkedjen, megtanulhassa indulatait, érzelmeit az uralma alá vonni.

Idetartoznak még az ép érzékszervek is, amelyek alapvető fontossággal bírnak az írás, olvasás elsajátításában. A részképességhiányok, mint például a látótérkiesés, rejtett kancsalság, csak a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésével derülnek ki.

Mozgásfejlettség

Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő egyensúlyérzékkel rendelkezzen, és a finommozgások is kellően kialakuljanak, amelyek például a ceruzafogásnál nélkülözhetetlenek.

A jó szem- és kézkoordináció, a domináns kéz használata, az iránykövetési képesség és a jó téri tájékozódás elengedhetetlen a megfelelő koncentrációhoz, valamint a tanulási problémák elkerüléséhez.

Mentális fejlettség

Az a gyermek, aki nyitott, érdeklődik a világ dolgai iránt, minden bizonnyal már várja az iskolát, motivált. A mentális fejlettség további elemei többek között az alak, forma, szín, nagyság megállapítása, az azonosság és a különbözőség felismerése, a hallott információ írássá alakítása, az általános tájékozottság, jó beszéd-, írás- és rajzkészség, valamint a megfelelő vizuális és auditív emlékezet. Ezenkívül nagyon fontos a megfelelő figyelem-és koncentrációképesség is.

Lelki érettség

Az iskolai beilleszkedéshez nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelően tudjon alkalmazkodni a társaihoz, el tudja fogadni az iskolai szabályokat. Enélkül a kicsi nem érzi majd jól magát az intézményben, így szorongóvá válhat, aminek következtében előfordulhat, hogy a társai kirekesztik. Az a gyermek, amelyik túl harsány, az el nem fogadás miatt könnyen agresszívvá válhat. Aki biztos érzelmi háttérrel rendelkezik, az könnyen találhat barátokat, és hamarabb be tud illeszkedni.

Menjen iskolába, vagy maradjon az oviban?

Videónk további támpontokat ad annak mérlegeléséhez, hogy csemetéd készen áll-e tanulmányai megkezdésére, vagy érdemes inkább még egy évvel meghosszabbítani a felhőtlen gyerekkort.

Sok múlik a pedagógus személyén is

- Ha a gyermek szereti az iskolát, a tanítót, akkor szeret majd iskolába járni, tanulni, és nagy kedvvel fog nekiállni a házi feladat elkészítésének is. Az a gyermek azonban, aki nem szereti a tanítóját, vagy fél tőle, jóval a képességei alatt fog teljesíteni, sőt, még az is előfordulhat, hogy pszichoszomatikus tüneteket - mint például has-, fej-, hátfájás - produkál annak érdekében, hogy ne kelljen iskolába mennie.

Ahhoz, hogy ezt elkerülhessük, ismerkedjünk meg az iskolával, a tanítókkal, és ami nagyon fontos, beszélgessünk sokat gyermekünkkel az élményeiről és a benyomásokról - tette hozzá Küri Johanna.

Forrás:
Morpho Communications

• tanulás
• iskola
• kisgyerek
• a gyerek fejlődése
• iskolakezdés
• Gyerek