Meddig engedd a gyereknek, hogy szopja az ujját?

Az ujjszopás az egyik legáltalánosabb önvigasztaló gesztus a babák részéről. A pici gyerek számára a szopóreflex és ennek gyakorlása összeforr az anya képével, így hamar rájön, hogy cici híján a saját kezébe is kapaszkodhat.

Bár a síró csecsemőt nyugalmat sugárzó közelségeddel csitíthatod el a legkönnyebben, nem lehetsz éjjel-nappal mellette. A magányos alkalmak lassan rávezetik, hogy milyen anyapótlékokhoz menekülhet, és egy kedvenc rongydarab, illetve a kopott plüssállat mellett a legtöbb gyerkőc rákap az ujjára is.

Mindez normális jelenség, ami segíti a gyerek érzelmi fejlődését is, azonban egy bizonyos kor után már egészségügyi szempontból sem jó, és a kicsi személyiségfejlődésében is zavarok keletkezhetnek.

Meddig szopják az ujjukat?

Az ujjszopás a legtöbb babánál az erős szopási ösztön kielégítését és egyben a vigasztalódást szolgálja. A legtöbb gyerkőc  egy-másfél éves koráig veszi rendszeresen a szájába a kezét, ezt követően sokan leszoknak erről, azonban nem mindenkinek megy ez könnyen. Akad, aki időről időre, ha nem akad jobb dolga, még napközben is szopja az ujját, azonban négyéves korára a többség közülük is lemond a kézi anyapótlékról.

Ám stressz hatására, illetve estefelé, amikor a kicsi kimerült, még akkor is visszatérhet ez a szokás, ha alapvetően már maga mögött hagyta az anyai mellet, és napközben egyébként már nem veszi a szájába az ujját.

Mikortól káros?

A legtöbb szülő jóval hamarabb elkezd aggódni, mint ahogy az ujjszopás valóban károssá válna. Sokan már egyéves kora után, de legkésőbb a bölcsibe kerülésekor riogatják a gyerkőcöt a nagyi ujjbekenős praktikáival vagy a cérnakesztyűvel, de a körömrágás elleni keserű körömápoló is népszerű megoldás. A drasztikus leszoktatás azonban nemcsak zajos hisztihez vezethet, de ebben a korai életkorban nem is szükséges.

Ne feledkezz meg ugyanakkor arról sem, hogy a száj elsősorban a kommunikáció szerve, a kicsi keze azonban elzárhatja a szavak útját. A nyelvészek azon az állásponton vannak, hogy, ha azt látod, hogy hároméves kora körül még mindig sokat lóg porontyod ujja a szájában, nem árt kíméletesen, de határozottan bátorítanod, hogy mondjon le kedvelt tevékenységéről.

A legtöbb fogorvos szerint négyéves kortól kezdve lehet káros az ujjszopás, mivel egyes gyerkőcöknél eltorzíthatja a maradandó fogsort, azonban nem mindenki harapja ki a pókot a sarokból, ha gyerekként a szájába vette az ujját. A pszichológusok nagy része ezzel szemben azon az állásponton van, hogy akár hétéves korig is normális lehet az ujjszopás, és csak ezt követően kell a gyerekkel szakemberhez fordulnod.

Milyen káros hatásai lehetnek az ujjszopásnak?

Bár az ujjszopás önmagában nem kóros jelenség, ha a gyerek nem tud róla időben lemondani, annak egészségügyi és lélektani szempontból is lehetnek káros hatásai. Tudd meg, milyen rendellenességek kockázatát növeli, ha a kelleténél tovább szopja az ujját csemetéd!

Beszédhiba

Egy tanulmány eredményei szerint többen lesznek azok közül beszédhibásak, akik hároméves koruk után sem képesek megválni az ujjuktól. A hangképzési rendellenességek már óvodás korban jelentkezhetnek a gyerkőcöknél, és a három és öt év közötti apróságok vizsgálata alapján fény derült arra, hogy akik még ekkor is sokszor a szájukban tartották az ujjukat, nehezebben mondtak ki bizonyos szavakat. Volt, akinek csak egyes hangok okoztak nehézségeket, ami részben összefügg a deformálódott fogsorral.

Kusza fogsor

Ha gyermeked kisebb korában gyakran veszi a szájába a hüvelykujját, kisebb-nagyobb deformációk a tejfogsorban is keletkezhetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a maradandó fogak is ugyanolyan kuszán nőnek majd ki, bár, ha négyéves kora után sem hagy fel az ujjszopással, ennek igencsak megnő a kockázata. A kezével ugyanis a gyerek a felső fogsorát kifelé nyomja, míg az alsót befelé tolja, ami egyeseknél a tipikus ujjszopó fogsorhoz vezethet. Nemcsak a fogak növekedésének irányára lehet azonban káros hatással a gyerek önvigasztaló tevékenysége, de az állkapocs izmai sem fejlődnek tőle megfelelően.

Elszigetelődés

A gyerekpszichológusok szerint az ujjszopás csak akkor káros, ha a gyerek az egyéb tevékenységek helyett végzi azt. Ha ugyanis csemetéd nem játszik, mert akkor nem tudná bekapni az ujját, vagy nem kommunikál az oviban a többi gyerkőccel, hogy kedvenc tevékenységének hódolhasson, túlságosan elszigetelődhet a többiektől, mire kikerül az ujja a szájából. Ebben az esetben a gyerek ahelyett, hogy megismerné a közösségi együttélés szabályait, magányos tevékenységének hódol.

Nem feltétlenül az vezet azonban személyiségfejlődési zavarokhoz, hogy a gyerek túl sokáig tartja a kezét a szájában, előfordulhat, hogy mindez a nagyobb baj eredménye. Ha tehát úgy látod, hogy a kicsi életében történt valamilyen váratlan esemény, amit nem tudott feldolgozni, és emiatt menekül az ujjához, feltétlenül vidd el egy gyerekpszichológushoz. Komoly probléma esetében csak többet ártasz azzal, ha erős paprikát és borsot kensz a kezére, hiszen a mögöttes okokat kell elsősorban kezelni.

Hogyan szoktasd le a gyereket?

A szakemberek szerint semmiképpen nem ajánlott drasztikus módszerekkel leszoktatni a gyereket az ujjszopásról. Ügyelj arra, hogy ne bántsd meg a szavaiddal, ugyanakkor ne is kenj különféle anyagokat a kezére, amivel visszataszítóvá teheted az ujját. Sok apróságnál előfordul, hogy egy véletlenül szerzett, fájdalmas seb elég ahhoz, hogy a megszokott reflexről megfeledkezzen, a legbiztosabb módszer azonban a türelmes szülői biztatás.

Mondogasd csemetédnek, hogy ő már nagyfiú vagy nagylány, és, ha a többiek sem veszik a kezüket a szájukba, próbálja meg ő is elkerülni ezt a tevékenységet.

Legkésőbb hétéves kora körül sok megszállottan cumizó apróság magától is eljut arra a pontra, hogy először a többiek előtt ne szopja az ujját, majd otthon is lemondjon erről a kisgyerekes tevékenységről, ami a nagyok előtt már ciki.

• ujj
• kisgyerek
• rossz szokás
• Gyerek