Az elfenekelés is úgy hat a gyermeki agyra, mint az erőszak többi formája: komoly hatással van a fejlődésre
A friss kutatásból kiderült, hogy az elfenekelés ugyanúgy hat az agyukra, mint az erőszak más, súlyosabb formái.

GettyImages-613907122
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Magyarországon 2005 óta jogszabály tiltja a gyermekek bármiféle otthoni bántalmazását. Mégis széles körben elfogadott az abúzus különböző formája mint nevelési módszer, a verbális erőszaktól kezdve az úgynevezett "nevelő célzatú" pofonig vagy elfenekelésig.

Sok szülő a mai napig nem tudja, hogyan nevelhetnék teljesen erőszakmentesen gyermeküket, és sokan vallják, egy pofon vagy fenékre csapás még nem a világ. Pedig a Child Development folyóiratban megjelent, április 9-én publikált tanulmányban arra jutottak, hogy az enyhének gondolt testi büntetés, mint például az elfenekelés is ugyanolyan hatással van a gyermek agyi fejlődésére, mint az erőszak többi formája.

Elfenekelés, pofon? Ugyanaz!

A Harvard kutatói a tanulmányban arra keresték a választ, hogy a fenyítésnek ezen formája mennyire van befolyással a fenyegetettségre adott agyi reakciókkal és válaszokkal kapcsolatban, valamint arra, hogy az elfenekelés okoz-e bármilyen neurobiológiai változást az agy fejlődésében.

GettyImages-637606598

Az Amerikai Egyesült Államokban a kutatásban részt vevő szülők fele számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben elfenekelte gyermekét, az önbevallásos kérdőív alapján pedig az is kiderült, hogy egyharmaduk a megelőző héten is megtette.

- Tudjuk, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek családja testi fenyítést alkalmaz, nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, depresszió, viselkedési és egyéb mentális egészségügyi problémák, noha sok szülő nem úgy gondol az elfenekelésre, mint az erőszak egyik formájára - mondja Katie A. McLaughlin, a kutatás résztvevője, a pszichológia szakon működő Stressz és Fejlődés Laboratórium vezetője.

A cikk az ajánló után folytatódik

Katie A. McLaughlin és csapata 3 és 11 év közötti gyermekek agyi reakcióit elemezte, közülük 147 olyan 10-11 év körüli gyerekre fókuszáltak, akiket korábban elfenekeltek, de kizárták azokat, akik az erőszak valamilyen súlyosabb formáját szenvedték el.

A gyerekeket MRI-vizsgálatnak vetették alá, miközben a számítógép képernyőjén félelmetes és semleges arcokat nézettek velük. A kutatók megnézték, hogy a különböző képek milyen agyi reakciót váltanak ki az elfenekelt, illetve a fizikailag nem bántalmazott gyerekekből. Megállapították, hogy a félelmetes arcok az elfenekelt gyerekeknél sokkal intenzívebb agyi reakaciót váltottak ki a tervezésért, irányításért és kognitív folyamatokért felelős prefrontális kéreg több részében, mint a semlegesek.  

GettyImages-917505716

Az eredmények egybeesnek a komoly testi fenyítést elszenvedő gyerekeken végzett kutatások megállapításaival, amiből az derül ki, hogy az elfenekelés is úgy hat az agyukra, mint az erőszak más, súlyosabb formái.

- Bár az elfenekelésről sokaknak nem az erőszak egyik formája jut eszükbe, a gyermek agyának reakciója szempontjából ez nem más, mint bántalmazás, amely komoly hatással van a fejlődésére. Az elővigyázatosság elvét követve a szülőknek és a törvényhozóknak is arra kell törekedniük, hogy csökkentsék ennek előfordulását, és a gyerekek egy biztonságosabb környezetben nevelkedhessenek - mondta McLaughlin. 

Hogyan hatnak a felnőttek a gyerekekre? Erős fotósorozat nyitja fel a szemeket

Frieke Janssens fotósorozata a megdöbbentés nyelvén tolmácsolja, hogyan hatnak a felnőttek a gyerekekre.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük