Az aranyóra fontossága és hiánya a szülész, a dúla és a pszichológus szemével

Az aranyóra a szülést követő egy órahossza, melynek során az újszülöttet pillanatokkal világra jötte után, még magzatmázasan az anya - esetenként az apa - meztelen mellkasára fektetve hagyják. Az aranyóra számos pozitív hatással bír.

A baba számára az őt fizikailag és lelkileg megterhelő születés után a bőrkontaktus, a szülő közelsége, az anya illetve az apa már megszokott hangja, és a zavartalanul töltött idő megnyugtató és biztonságérzetet adó helyzet. Mindeközben az anya is megpihen a szülés fáradalmai után, és elmélyül az újszülöttel való első találkozás érzelemdús pillanataiban. Az apa számára is feledhetetlen hatvan perc ez, ha épp ő az, akinek a mellkasára helyezték a kicsit.

Sok szülő, tájékozódva a neki tulajdonított pozitív hatásokról, eltervezi, hogy szeretne aranyórát a szülés után, ám sajnos előfordulnak helyzetek, melyek meghiúsíthatják ezt.

A szülész-nőgyógyászt, a pszichológust és a dúlát kérdeztük meg az aranyóráról, pozitívumairól, illetve esetleges hiányának hatásairól, és a hazai lehetőségekről. Bár dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyász, Acosta Sára pszichológus és Farkas Babett dúla szerint az aranyóra valóban igen fontos, és számos pozitívummal jár, egyöntetűen megnyugtató válaszokkal szolgáltak azok számára is, akiknél mégis elmaradt.

Az aranyóra jelentőségéről

Az aranyóra fontossága több irányból megközelíthető. Úgy orvosilag, mint pszichológiailag számos jótékony hatást tulajdonítanak neki, ami egyre több leendő szülőt sarkall olyan intézmény keresésére, ahol van mód aranyórát tartani.

- A baba megszületése utáni első óra a "golden hour", amikor ideális esetben az anyuka és a kisbaba együtt tartózkodik. Korai mellre tételt tesz lehetővé, ami serkenti a tejtermelés beindítását, a kisbaba könnyebben adaptálódik a külvilághoz, az ösztönös azonnali szopási inger segíti a méhlepény leválását is, a szülés utáni vérzés kockázatát, és még sorolhatnám. Számtalan fontos előnye van - foglalta össze a szülész-nőgyógyász.

Az aranyóra pszichológiai előnyeit is számos kutatás bizonyította, melyek arra mutatnak, hogy mind a babára, mind az anyára igen pozitív hatással van:

- Az aranyóra a fiziológiai előnyök mellett számos pszichológiai előnyt is hordoz. Egyrészt segíti az anyuka és az újszülött összehangolódását: amikor a bőrük összeér, nagy mennyiségű oxitocin hormon szabadul fel, ami többek között segíti a korai kötődés kialakulását. Emellett a kutatások azt mutatják, hogy azok az édesanyák, akik az első órát a csecsemőjükkel együtt, érintkezve tölthették, magasabb elégedettségről és szülői magabiztosságról számoltak be az első hónapokban - mondta Acosta Sára.

Az aranyóra a dúla szemével is jelentős, aki segítőként a kismamák mellett tartózkodva testközelből éli meg ezeket a bensőséges pillanatokat:

- Ha elfogadjuk, hogy a szülés és születés nemcsak testi folyamat, hanem lelki is, akkor óriási jelentősége van annak, hogy a babát milyen benyomások érik az első pár órájában, amit méhen kívül tölt. Ilyenkor rendkívül éber, látszik, ahogy keresi az anyukájával a kapcsolatot. Felemelő pillanatok ezek még külső szemlélőként, dúlaként is. Látni, hogy az anya a megpróbáltatások után is mosolyog, és öleli magához a babáját, a kicsi pedig nagyokat pislog, és nézelődik.

Aranyóra a hazai kórházakban

- A pár számára ez életük nagy és meghatározó eseménye, nem várható el, hogy a kórházi dolgozók is pont így érezzenek, de az igen, hogy ha nem indokolt, akkor a baba az első egy-két órában az anya mellkasán maradhasson. Mivel egyre többen kérik, hogy biztosítsák számukra az aranyórát, az intézmények nagy részében ez meg is valósul, ha az újszülött és az anya állapota ezt megengedi - mondta el tapasztalatait Farkas Babett.

Magyarországon azonban még így sem nevezhető általánosnak a kórházakban, hogy az aranyórára lehetőséget adnának, ennek azonban technikai okai is vannak:

- Mivel ez még egy újabb gyakorlat, itthon nem mindenhol tudják biztosítani a feltételeket. Esetenként rejthet magában némi kockázatot az, ha a baba orvosi megfigyelés nélkül van a szülőkkel az első órában, emiatt a gyermekgyógyászok, de akár a szülészek még egyes helyeken nem vállalják a felelősséget. Közrejátszik a komoly orvos-, szülésznő- és ápolóhiány is ebben. De azért a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több helyen sikerül megoldani, megszervezni, és idővel beválik. Ez külön pénzbe nem kerül sehol - mondta a szülész-nőgyógyász.

A dúla szerint sajnos olyan is előfordul, hogy az aranyóra azért marad el, mert a szülők úgy hiszik, kérésük visszautasításra találna a kórház személyzetétől, ezért nem is kérik:

- Sajnos sokan nem merik kérni, és beletörődnek abba, hogy a kórházi személyzet elviszi a babát, és lemérve, megfürdetve, felöltöztetve viszi vissza az anyának.

Ha meghiúsul az aranyóra

Nemcsak a lehetőségek hiánya vagy az elszalasztott kérés, de esetleges komplikációk vagy császármetszés is lehet akadályozó tényező az aranyóra megtartásában. Császármetszés esetén a külföldi kórházak zömében a műtét végéig az anya mellkasán hagyják a babát, de itthon nem. Ha adottak a feltételek, ilyenkor rendszerint az apa az, aki mellkasára kapja a babát.

- Ahol még nem ez a gyakorlat, vagy császármetszésnél, vagy más kockázatos sürgősségi állapotban - szülési szövődmények, például egy komolyabb vérzés esetén - nincs lehetőség az első óra maradéktalan együtt töltésére - mondta a szülész-nőgyógyász.

Császármetszésnél a műtét végéig Magyarországon még nem rutin az anyukával hagyni a babát, ilyenkor sokszor az apuka mellkasára kerül a baba, és a műtét végén kerül át az édesanyához - folytatta.

Bár az anya csalódottsága érthető, megnyugtató lehet számára, hogy párja mellkasán mégis megvalósul az aranyóra. Az apa közelsége ugyancsak megteremti azt az intimitást és nyugalmat, ami a megszületett baba számára fontos:

- A testi kontaktus pozitív következményeit az apával való érintkezéssel is megtapasztalhatja mind a baba, mind az apuka - mondta a pszichológus, a dúla pedig egy jó tanáccsal egészíti ki mindezt: egy pillanat erejéig mégis érdemes a babát az anyának adni, ha van rá lehetőség.

- Ha császármetszésre kerül sor, akkor is fontos, hogy a baba rákerüljön az anyukájára, történjen meg az összekapcsolódás, aztán az apuka ölelje magához csupasz mellkassal a kicsit. Ha kikerült az anya a műtőből, akkor érdemes bepótolni, segíteni kell őt abban, hogy még ha utólag is, de megvalósuljon az aranyóra - mondta Farkas Babett.

Mindez valószínűleg egy rugalmasabb és a szükséges körülményekkel rendelkező kórház esetén megoldható, de mindenképpen érdemes rákérdezni.

Nem kell elkeseredni, ha nincs aranyóra

Bár az aranyóra pozitív hatásokkal bír a baba és az anya számára, előfordul, hogy mégis meghiúsul, ami sok szülőt csalódottsággal tölt el. Úgy érzik, lemaradtak valamiről a babával, aggódnak, hogy a baba ezzel veszített valamit, vagy a kötődés majd nem alakul ki ugyanolyan ütemben. Nincs azonban ok szomorkodni a megszólaló szakértők szerint.

- Ilyenkor sem kell elkeseredni, a kötődés, tejtermelés így is beindul, csak talán alkalmanként lassabban, több türelem mellett. Manapság már szinte mindenhol a gyermekágyas kórteremben maradhat a baba az anyukával, a bent töltött napok alatt végig együtt lehetnek. Ez azért segít abban, hogy az első órában külön töltött perceket bepótolják a babával - mondta a szülész-nőgyógyász.

Az aranyóra ugyan a közvetlenül a szülés utáni egy órát foglalja magában, utólag is pótolható a pszichológus szerint, aki hozzátette, az aranyórának nem törvényszerűen vannak számottevő hatásai hosszú távon:

- Ne csüggedjen, aki valamiért lemaradt a lehetőségről: bár rövid távú előnyei egyértelműek, hosszú távon nem biztos, hogy akkora szerepe van az aranyóra megvalósulásának.

Egyrészt úgy tűnik, ez a folyamat később is beindítható, és ugyanúgy kiválthatja pozitív hatásait, még ha nem is az első órában történik meg a baba anyukára fektetése: a lényeg, hogy a fizikai kontaktus megvalósuljon. Másrészt pedig, bár tény, hogy az aranyóra fontos szerepet játszik a korai kötődés kialakulásában, az idő múlásával a különbségek egyre kevésbé lesznek hangsúlyosak - részletezte.

Tehát aki valamiért lemaradt erről, esetleg amikor ő szült, még nem volt divat, vagy egyéb egészségügyi okok nem tették lehetővé, később valószínűleg annak is volt alkalma bepótolni azt az elmulasztott "egy órát" egy későbbi órában - zárta gondolatait Acosta Sára.

A dúla hasonlóképp vélekedik. Akár több héttel a szülés után is pótolhatónak tartja az aranyórát, sőt, egyfajta terápiaként is alkalmazhatónak tartja egy esetleges komplikációkkal járó vagy idő előtti szülés esetén:

- Ha valamilyen okból tényleg indokolt, hogy az anya a babát nem kaphatja meg rögtön - például koraszülés esetén -, akkor érdemes ezt bepótolni akár több héttel később is. Vetkőztessük le a kisbabát, és tegyük az anya csupasz mellkasára. Ez a történtek feldolgozásában nagyon sokat tud segíteni - fejtette ki Farkas Babett.

• aranyóra
• szülés után
• szülés
• terhesség
• baba
• Gyerek