Miért fontos az újszülötteknél az Apgar-érték? Az agyi bénulás és az epilepszia kialakulását is jelzi

Akinek van gyermeke, bizonyára tudja, mint jelent az Apgar-teszt, hiszen minden újszülött állapotát ezzel a mérési módszerrel vizsgálják közvetlenül a születést követő első és ötödik - de ha szükséges, a tizedik - percben annak megállapítására, hogy egészséges-e a kicsi.

A rendszer kidolgozója, Virginia Apgar aneszteziológus az 1950-es években alkotta meg a tesztet a csecsemőhalandóság magas arányának visszaszorítására, a kapott értékek alapján döntötték és döntik el a mai napig, van-e szükség egyes újszülötteknél intenzív terápiás ellátásra, vagy sem.

Az Apgar-értékek jelentése

Az Apgar-teszt az újszülöttet öt különböző életfunkció alapján értékeli egy tízpontos rendszer szerint, ennek végén megkapják az Apgar-értéket: ez az öt funkció a szívverés, légzés, izomtónus, reflexek és testszín, amit 0 és 2 pont közötti számokkal látnak el. Az értékek az első percben arra adnak választ, mennyire viselte meg az újszülöttet a szülés folyamata, azaz a méhen belüli állapotára utal vissza, az ötödik perc pedig megmutatja, milyen egészségügyi állapotban van a méhen kívül.

A (Activity): izomműködés

Laza, petyhüdt izomzat: 0 pont.

Gyenge mozgás esetén: 1 pont.

Aktív mozgás esetén: 2 pont.

P (Pulse): szívműködés

Hiányzó szívverés: 0 pont.

Szabálytalan, 100/perc alatti szívverés: 1 pont.

100/perc és a fölötti szívverés: 2 pont.

G (Grimace): reflexek - orr ingerlése egy puha szondával

Nincs reakció: 0 pont.

Fintorgás: 1 pont.

Grimasz, köhögés, tüsszentés: 2 pont.

A (Appearance): bőrszín, megjelenés

Halványkék: 0 pont.

Rózsaszín test, a végtagok kékek: 1 pont.

Ha az egész test rózsaszín: 2 pont.

R (Respiration): légzés

Hiányzó légzés: 0 pont.

Akadozó, szabálytalan légzés: 1 pont.

Szabályos légzés, erőteljes sírás: 2 pont.

Az agyi bénulás és az epilepszia kialakulásának kockázatát is jelzi

Kutatók rájöttek, hogy a túl alacsony Apgar-érték előrevetíti az agyi bénulás és az epilepszia kialakulásának magasabb kockázatát. A svéd Karolinska Intézet kutatója, Martina Persson gyermekorvos és docens szerint ezen értékek alapján megjósolható a későbbi agyi bénulás vagy epilepszia kialakulásának kockázata.

1,2 millió, 1999 és 2012 közötti időszakban született egészséges csecsemők és később agyi bénulással és epilepsziával diagnosztizált gyerekek Apgar-értékeit vizsgálták. Megállapították, hogy a két betegség kockázata az értékek csökkenésével az 5. és 10. percben folyamatosan nőtt, és még nagyobb kockázatot észleltek a hasonló Apgar-értékű csecsemőknél a 10. percben.

A kutatók 1221 gyerek esetében fedezték fel a gyermekkori agyi bénulást, és 3975 gyermek esetében az epilepsziát. Az 5. és 10. perc között mért kisebb Apgar-érték-változások is befolyásolják a kockázatokat, a szakember szerint éppen ezért mindkét időpontban mért adatokat figyelembe kell venni, még akkor is, ha az ötödik percben normális az érték. Az 5. percben 0 Apgar-értéket mutatók esetében ez a kockázat 280-szoros volt - fejtette ki Martina Persson.

Miért nincsenek a csecsemőknek könnyeik?

Már a születésük pillanatában is sokkal több van bennük, mint amit elsőre a szülők látnak. Ennek kapcsán mutatunk öt érdekességet, amit biztos nem tudtál a saját babádról!

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• újszülött
• csecsemő
• agpar-teszt
• epilepszia
• agyi bénulás
• Gyerek