A szocializmus 4 nevetséges nevelési elve

A gyermeknevelés kulcsa bizonyos alapszabályok felállítása, illetve azok betartásának megkövetelése. Az alábbi vadhajtásokat azonban, melyek mostanra a szocialista eszmerendszerrel egyetemben a múlt részévé váltak, inkább elrettentő példaként mutatjuk be. Sajnos azonban még mindig van szülő, aki szerint az alábbiak működnek.

Nem kizárt, hogy némelyikkel magad is találkoztál annak idején, ám biztos, hogy gyermeked nevelése során nem alkalmazod őket.

Ne dédelgesd, mert elrontod!

A szocialista nevelés fő célja az volt, hogy a gyermek minél korábban autonóm személyiséggé váljon. A lehető legkorábban éreztették vele: az első és legfontosabb feladata az életben az, hogy a társadalom hasznára legyen.

Ennek megfelelően a kicsiket nemigen pátyolgatták, ha mondjuk sírtak, és nem is igen játszottak velük, mondván, hogy így cseperednek majd hasznavehető felnőtté.

A szülői gyengédséget - a becézését, kedveskedést és a testi kontaktust - viszont elvetették, azt gondolva, hogy az ilyesféle majomszeretet csak elrontja a kicsiket. Ilyen és ehhez hasonló tanácsokkal töltötték meg a korabeli újságokat és nevelési szakkönyveket ezen iskola követői.

Túlzott tekintélyelvűség

A tekintélyelvű nevelés lényege, hogy a szülő kimérten, már-már távolságtartóan bánik gyermekével, nem dicsérgeti agyba-főbe, ehelyett rengeteg korláttal próbálja úgymond az életre nevelni. A gyereknek nem lehet véleménye, mint ahogy a miértekre sem szükséges választ kapnia, hiszen minden szülői - vagy más felnőttől érkező - utasítást feltétel nélkül el kell fogadnia. Ha azonban a szabályok behálózzák a kicsi életét, egy idő után fontosabbak lesznek, mint az érzelmek.

A hátránya ennek az elvnek, hogy a kisemberek felnőttkorban szeretethiányos, önértékelési problémákkal küzdő személyiségekké válhatnak, akik nem hiszik el, hogy bárki is el tudja fogadni őket. Nehezen élik meg az érzelmeket, továbbadni pedig szinte képtelenek őket. Valójában a szocializmusban nemritkán depresszióra és önrombolásra hajlamos embereket neveltek, a valódi célokat nem sikerült megvalósítani.

A makarenkói pofon

A makarenkói pofon valószínűleg csak legenda, hiszen a névadója minden esetben tartózkodott a testi fenyítéstől, könyveiben és tanulmányaiban nyíltan elutasította ezt a módszert.

Az ő alapelve a hirtelen ráhatás volt, melynek lényege, hogy a pedagógus vagy a szülő az adott szituációban ne helyezkedjen szembe a renitenssel, hanem egy váratlan mondattal billentse ki őt az addigi fölényes helyzetéből. Ha ugyanis a gyerek úgy érzi, megfordult körülötte a világ, és az addigi hozzáállását már nem tudja továbbvinni, akkor szükségszerűen másikat alkalmaz.

Mindazonáltal - jellemzően éppen Makarenkóra hivatkozva - alapvetés volt a múlt század nagy részében, hogy verés nélkül senkiből sem lesz rendes ember.

Holott köztudott, hogy a testi fenyítés káros következményekkel jár. Néha persze egy kézre vagy fenékre ütés ideig-óráig megoldhatja a problémát, ám hosszabb távon az erőszak csakis erőszakot szülhet, nem beszélve arról, hogy ezt a példát viszi majd tovább a gyerek.

Kicsik lelki bajai

A legnagyobb szeretetben részesülő gyerek életében is felmerülhet olyan probléma, mellyel nem képes egyedül megbirkózni. Tudj meg többet a témáról videónkból!

A szocialista erkölcsre nevelés

A szocialista erkölcs lényege, hogy a társadalom érdekeit kell előtérbe helyezni, miközben az én igényei elhanyagolhatók - tegye mindenki azt, amit elvárnak tőle, sőt, aszerint gondolkodjon és érezzen is. Ezt pedig, biztos, ami biztos alapon, már a gyerekekbe is igyekeztek belesulykolni. Különféle szervezeteket hoztak létre számukra, amelyekbe lényegében kötelező volt belépni, de például az iskolai oktatást és a szabadidős foglalkozásokat is áthatotta ez a fajta szellemiség.

Mostanra a pedagógia leszámolt ezekkel a nézetekkel, és újra a gyermek került a középpontba, a testi fenyítés és a korlátozás helyét pedig a következetesség, az odafigyelés és az őszinteség vette át.

Persze már csak a nosztalgia kedvéért sem kell kidobnod a régi gyereknevelési szakkönyveket, ha netán beléjük botlasz a padláson vagy a pincében, ám érdemes kritikus szemmel tanulmányozni őket - de ezt talán mondanunk sem kell.

• gyereknevelés
• kisgyerek
• gyerekek lelki bajai
• Gyerek