15 jel, hogy lelki problémákkal küzd a gyerek
A kicsi nem tudja kifejezni, ami benne zajlik, néhány viselkedési mód és betegség azonban árulkodó lehet.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Sorozatos betegség
A probléma hátterében nemcsak fizikai, hanem lelki elváltozások is állhatnak. A szervezet sejtjeinek működéséért felelős impulzusokat ugyanis a mindenkori lelkiállapot is nagymértékben befolyásolja, így a negatív pszichikai tényezők, mint a szorongás, a félelem és az alacsony önbecsülés egyaránt hozzájárul a betegség kialakulásához.
Passzivitás
Ha gyermeked sem az oviban-iskolában, sem otthon nem akar részt venni a közösségi életben, azt ne csak egyszerű hóbortnak vagy lázadásnak tekintsd. Valószínűleg az állhat a háttérben, hogy elhanyagolva érzi magát, és nincs önbizalma. Könnyen lehet ugyanis, hogy a tanárok vagy a nevelők nem megfelelő hozzáállása vagy túlzott szigora vette el a kedvét és önbizalmát, de az is lehet, hogy a probléma forrását házon kívül kell keresned.
Légúti problémák
A kicsik gyakrabban lesznek betegek, ha egy új élethelyzetbe kerülnek, még akkor is, ha látszólag elfogadták a megváltozott körülményeket. Tipikus példa erre az új családtag, például kistestvér vagy nevelőapa érkezése. Mindezt a kicsi úgy élheti meg, hogy rá már nincs akkora szükséged, mint korábban, netán csak ötödik kerékként van jelen a családban.
Lopás
Egyik magyarázata a gyerek magányossága lehet. Talán úgy érzi, nem elég szoros a kapcsolata veled vagy a papájával, tárgyaitok eltulajdonításával tehát hozzátok igyekszik közelebb kerülni. Az is lehet, hogy azért vesz el pénzt, hogy a többi gyerek számára vonzó dolgokhoz hozzájusson. Gyakori tapasztalat, hogy a kiközösített gyerek különböző ajándékokkal igyekszik elnyerni társai szeretetét.
Bepisilés
Ha gyermekednek már hosszabb ideje nem volt szüksége pelusra, de egyszer csak újra bepisil, érdemes utánajárnod, hogy mi zavarhatta meg. Lehet, hogy valamilyen nyilvánvaló dolog a baj oka, például közösségbe kerülés, költözés vagy a szülők válása. Természetesen az sem zárható ki, hogy valamilyen húgyúti probléma áll a jelenség hátterében, ezért először is a gyermekorvosnak kell látnia.
Mandulagyulladás
Amennyiben gyermeked gyakran küzd mandulagyulladással, lehet, hogy nem tudja vagy nem meri kifejezni mindazt, ami benne van. Ilyenkor egy kis extra törődésre van szüksége - az érzelemkifejezés ugyanis csak részben veleszületett képesség, részben viszont utánzással kell elsajátítania a gyerkőcnek. Nyilvánítsd ki csemetéd felé mindazt, amit érzel, szavakkal, cselekedetekkel és gesztusokkal egyaránt, és őt is bátorítsd ugyanerre.
Iskolaundor
Az iskola nagy váltás az óvoda után, és a gyerekek eltérő képességeiből adódóan kinek könnyebb, kinek nehezebb ebbe belerázódni. Ha csemetéd az utóbbiak közé tartozik, sikerélmény híján érthető, ha nem nagy kedvvel megy az iskolába. Sokat segíthet az otthoni gyakorlás. Ha úgy látod, hogy az iskolában nem éri elég dicséret, legalább otthon add meg neki a pozitív visszajelzést.
Étvágytalanság
A csecsemőkori étvágytalanság oka nemritkán mama és a baba közötti kommunikációs zavar: az újdonsült anya nem mindig tudja dekódolni a kicsi jelzéseit, így nem akkor eteti meg, ha az valóban éhes. A későbbiekben pedig a közösségbe való beilleszkedési zavarok vezethetnek étvágytalansághoz, amihez iskolákorban a teljesítmény miatti szorongás is hozzájárulhat. Az erőltetés minden esetben tovább rontja a helyzetet.
Bántja magát
Pszichológiai szempontból egyaránt romboló, ha az agresszió mások, illetve ha saját maga ellen irányul. Az a gyermek, aki valamilyen módon önmagát bántja, például üti magát, éppen annyira a saját indulataival bajlódik, mint aki terrorizálja a társait. A probléma oka, hogy nem tudja kifejezni azt, ami benne zajlik. A megoldást az jelenti, ha megtanítod kifejezni érzéseit, gondolatait, illetve olyan módokat javasolsz az agresszió levezetésére, amelyek sem a gyerekre, sem másokra nem veszélyesek – például mozgás, szerepjátékok.
Alvászavar
A kisgyerekkori alvászavarok mögött, - főként ha azok a közösségbe kerülést követően jelentkeznek - , szinte biztos, hogy valamilyen lelki konfliktus áll, amit a szülőktől való elszakadás, illetve a beilleszkedési nehézségek okoznak. Iskoláskorban nemritkán teljesítménykényszer áll a probléma hátterében - a kudarctól való félelem, illetve a várható büntetés miatti szorongás.
Fülfájás
Azok a gyerekek, akiknek az önbizalma gyenge lábakon áll, a kívülről kapott pozitív visszajelzésekből merítenek erőt, ezért minden lehetséges módon igyekeznek megfelelni a körülöttük lévőknek. Miközben környezetük véleményére és elvárásaira fókuszálnak, gyakran háttérbe szorítják saját vágyaikat. Attól tartanak ugyanis, hogy, ha beismerik gyengeségüket, azzal elveszítik a körülöttük lévők szeretetét. A meg nem élt belső konfliktus jellemzően ismétlődő középfülgyulladáshoz, fülcsengéshez, fülfájáshoz vezethet.
Gyakori vizelés
A gyakori vizelés - feltéve, hogy kizárható minden fiziológiai ok - a félelemmel és aggodalommal áll összefüggésben. Általában az otthoni környezettől távol fordul elő, ahol a gyerek esetleg fél. Ez esetben érdemes kerülni az olyan helyzeteket, amikor a gyereknek több napig, netán hétig nélkülöznie kell a biztonságot jelentő szülőket, illetve ki kell mozdulnia megszokott környezetéből. Mindeközben pedig célszerű az önbizalmát is erősíteni, így ugyanis egyre nyitottabbá válik a világra.
Hiperaktivitás
Kialakulásában genetika környezeti hatások is szerepet játszhatnak, az érzékenyebb idegrendszerű apróságok ugyanis intenzívebben reagálnak az ismétlődő stresszhatásokra, melyek a közösségben vagy otthon érik őket. Sok esetben kimutathatóak a korai anya-gyerek kapcsolat zavarai, de a következetlen nevelési eszközök is hasonlóan negatív befolyással lehetnek a gyerekre.
Túlzott étvágy
Lehetséges, hogy testsúlyát tudat alatt személyisége súlyával azonosítja - azaz fizikai határait kitágítva igyekszik elérni, hogy környezete felfigyeljen rá. Ez pedig az a szeretet iránti sóvárgásban gyökerezik, amiből a gyerek érzése szerint nem kap eleget. Valójában tehát az ily módon keletkezett hiányt igyekszik kompenzálni, ami fizikai szinten az egyre gyarapodó zsírpárnákban nyilvánul meg.
Kiközösítés
A szakemberek tapasztalatai szerint egy kellő önbizalommal rendelkező gyermek még akkor is ritkán kerül a közösség perifériájára, ha valamely külső vagy belső jegyében eltér társaitól. Valójában csak azt lehet kiközösíteni, aki azonosulni tud ezzel a szereppel, azaz áldozattípus – aminek a hátterében az önbecsülés hiánya áll. Ez esetben érdemes megvizsgálnod gyermekeddel való viszonyodat, és szavakkal, tettekkel és gesztusokkal egyaránt bátorítani őt.
