Erősek voltak, sokáig éltek: ezt a diétát követték a templomos lovagok
A templomos lovagok hosszú életének és erejének titka a diétájukban rejlett.

GettyImages-677170032
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az egyház lovagrendje, a templomosok a 12. században szerveződtek meg, virágkorukat a 13. században élték. Fő feladataik közé tartoztak az árvák, özvegyek és a templomok védelme, Európa-szerte jelen voltak. Számos kiváltságot élvezhettek, ám amikor a Szentföld, ami a mai Izrael területén fekszik, átnyúlva Jordániába és Libanonba, elveszett a keresztények számára, az egyúttal a lovagrend bukását is jelentette. 

De nem csak tetteik miatt váltak különlegessé ezek a lovagok, hanem hosszú élettartamuk is figyelemre méltó. A korabeli emberek átlagosan 31 évig éltek, a templomos lovagrend tagjai ezzel szemben akár 60 évnél is tovább élhettek. Az harcos keresztény szerzetesrend titka az étrendjükben rejlett.

A templomos lovagok étrendje

A templomosok életüket általában csatában vesztették el, vagy kivégezték őket, a legutolsó nagymestert, Jacques de Molay-t például 1314-ben, hetvenéves korában elevenen elégették. Francesco Franceschi, katolikus tudós szerint egykor a templomos lovagok hosszú élettartamát isteni ajándéknak tulajdonították. Azonban a modern tudományos szemlélet szerint egészen más ok állt a háttérben: a rend étrendi szabályai járulhattak hozzá a hosszú életükhöz.

GettyImages-1319264316

Annak ellenére, hogy a rend tagjai vagyonosok voltak, hála az adományoknak, a harcosok fogadalmat tettek arra, hogy szerény, tiszta és engedelmes életet élnek, hivatalosan még nőkkel sem elegyedhettek szóba. A 13. század végére már 15 ezer körüli létszámuk volt. Még a 12. század elején Bérnard de Clairvaux francia apát segített összeállítani egy hosszú és összetett szabálylistát, amely megszabta a lovagok életvitelét. 

Étkezési szokásaikat tekintve a templomosok kötelesek voltak együtt, csendben elfogyasztani az ételeiket, ha bármire szükségük volt közben, azt alázattal kellett kérniük. A szabályzat szerint még meg is figyelték egymást, hogy biztosan ne jusson senkinek se több, se kevesebb falat, ugyanis a torkosság és a titkos önmegtartóztatás egyaránt tilosnak számított, hiszen szükségük volt az erőre. A megmaradt ételt pedig odaadták a szegényeknek, vagy eltették későbbre. 

A böjtölési követelmények szerint épült fel az étrendjük, de a tervezéskor kalkuláltak a lovagok aktív, katonai életével is. Hetente háromszor ehettek húst annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, hogy a "húsevés megrontja a testet". Kiemelkedő napnak számított a vasárnap, amikor mindenki akár két étkezés során fogyaszthatott húst. Ez lehetett marhahús, sonka, szalonna vagy hal, amit sóval fűszereztek, vagy előtte bepácoltak. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Szakácskönyv egy kis extrával!

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

Promóció

Bőségesen ettek, ám hétfőn, szerdán és szombaton spártai életet éltek, ekkor főleg zöldségek kerültek a tányérjukra. Két-három étkezés zöldségből, kenyérből állt, de akár tartalmazhatott tejterméket és tojást is. Máskülönben zabból vagy hüvelyesekből készült egytálételt fogyasztottak, például zabkását vagy zöldségpörköltet. 

Saját maguk termesztették a gyümölcsöket, zöldségeket, zarándoklataik során megismert, keletről származó növényeket is neveltek, mint a füge, mandula, gránátalma, olajbogyó. Ezek mind-mind az étkezéseik részét képezték. 

Hetente egyszer, pénteken tartottak nagyböjtöt, ekkor szigorúan csak növényi eredetű ételeket ettek. Kivételt képezett az, amikor valamelyikük beteg volt, hogy hamar erőre kapjon, ő továbbra is ehetett állati eredetű táplálékokat. 

GettyImages-1291076428

Mértékkel fogyasztottak bort is, mindenki azonos mennyiséget, amit hígítottak. Úgy tartották, hogy az alkoholt nem szabad túlzásba vinni, csak mértékkel fogyasztható. Állítólag a Szentföldön egy jeruzsálemi elixírként ismert koktélt kevertek maguknak, mely Aloe verából, kenderből és pálmaborból készült, ez is támogathatta az egészségüket, és növelhette harci erejüket. Rendszeresen részt vettek tornákon is, ami szintén építette izmaikat, erősítette őket.

A higiéniára is odafigyeltek. Kötelezően kezet kellett mosniuk az étkezések előtt, ezeket az ismereteiket az arab orvosoktól vehették, emellett számos betegséget tudtak kezelni.

Lényegében étrendjük tehát főleg rostban gazdag zöldségekből állt, időnként húst ettek, alkoholt pedig csak mértékkel fogyasztottak. Nem csoda, hogy szép kort megértek, és a harcokban is derekasan helytálltak. 

Így edzettek a nők a viktoriánus korban

Az 1800-as években hódított a darázsderék, ám ennek sokszor nagyon fájdalmas ára volt.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük