A színanyagok nem mérgek! - Így edd őket egészségesen
Ezekre a színekért felelős anyagokra nagyobb szükséged van, mint gondolnád.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A természet nem véletlenszerűen tette ilyen vagy olyan színűvé a zöldségeket: minden árnyalat bizonyos tápanyagokról árulkodik. Éppen ezért praktikus az ételek összeállításánál a tarkaságra és a harmóniára törekedni, melyek kiegyensúlyozott étrendet tükröznek.

A növényekben természetes módon megtalálható színanyagok közül jó példa erre az antociánok csoportja, melyek amellett, hogy kékes, lilás vagy mélyvörös színt kölcsönöznek a padlizsánnak, az áfonyának és sok más bogyónak, egyszersmind erős antioxidánsok is.

Az USDA 2010-es étkezési javaslataiban azonban nem a kék és a lila színre, hanem három másikra, a sötétzöldre, a pirosra és a narancssárgára hívja fel a figyelmet, a következő mennyiségek ajánlásával.

Piros

Egy felnőtt ajánlott heti piros adagja a rendszer szerint két és fél, három csésze zöldség és gyümölcs. A csésze alatt itt nagyjából 15 dekagrammos porciók értendőek, de megfeleltethető ez akár egy jókora, húsos kaliforniai paprikának vagy nyolc darab nagyobbacska epernek.

A vörös és piros növények - paradicsom, paprika, bogyók - fogyasztása likopéntartalmuk miatt fontos, mely növényi színezőanyag a prosztata- és mellrák megelőzésében hatékony.

Narancssárga

A heti ajánlott narancssárga-bevitel körülbelül megegyezik a piros színre vonatkozó javaslattal, ami egy adag esetében megfelelhet 12 közepes bébirépának, két nagyobb sárgarépának, egy édesburgonyának vagy egy narancssárga húsú grépfrútnak.

A kicsattanóan narancssárga külső megjelenés nagyobb mennyiségű alfa- és béta-karotin-tartalomra utal, melyek a szervezetben az A-vitamin termelésében segédkeznek. Ez nélkülözhetetlen a szemek, a csontok és immunrendszer egészsége miatt. Emellett ezek a növényi színezőanyagok is erős antioxidánsok, melyek megkötik a betegségeket okozó szabad gyököket.

Sötétzöld

Nemcsak egyszerűen sok zöld zöldségre van szükséged, de ezek mellett a legsötétebb árnyalatokból is ajánlott legalább másfél vagy kétcsészényit, azaz 30 dekagrammot bevinni hetente. Ez megtörténhet például párolt kelbimbó, spenót vagy brokkoli formájában.

A sötétzöld leveles zöldségek - mint a sóska, a mángold vagy a rukkola - jó lutein- és zeaxantinforrások, melyek a szemek korral való romlását és az időskori vakságot előzik meg. Emellett zöld színük alatt rejtve, titokban béta-karotinban is gazdagok.

A szintén sötétzöld, húsos zöldségekben - például a kelbimbóban, a kelkáposztában vagy a brokkoliban - indolszármazékok és izotiocianátok fordulnak elő, melyek a rákot a méreganyagokat lebontó enzimek termelésének serkentésével előzik meg.

A kép forrása: chasingdelicious.com, Russell van Kraayenburg

Ezt is szeretjük