Az egyik legkülönlegesebb balatoni szikla: különös áldozati hely volt Zamárdiban
A Szamárkőről több különleges legenda is ismeretes.
- Megemeli a hajtöveket és szuper dús tartást ad: ezért a hajformázó eszközért rajonganak most a szépségbloggerek »
- A nappali és az esti arcápolási rutin nagyon más: nem mindegy, hogy mikor mit kensz az arcodra »
- 40 felett így a legnőiesebb a cicaszem: fiatalosabbnak tűnik az arc, ha másképp húzod meg a vonalat »
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
Szamárkő. Így nevezik, de nem formája miatt, hanem egy szép, vallásos vonatkozású legenda miatt, azt a követ, mely egy Zamárdiban, annak is a nyugati felén található, különleges, hullámos felületű szikla.
A vallásos legenda szerint a kőnél Jézus és szülei jártak szamárháton egykor, a szamár patája nyoma pedig ma is látszik a kő felszínén. A gyermek Jézus és a szamár is odakapott a kőhöz egy fűcsomó után, innen ered a név.
A Szamárkő története
Létezik egy történelmi megközelítés is, mely szerint Szamárkő több ezer éve áldozati helyszín lehetett. 1942-ben dr. Margittay Richárd villatulajdonos végeztetett ásatásokat a kő körül. A régészeti feltárások során találtak is apró istenszobrokat, idolokat, törött cserépedényeket a helyszínen. Ezek egy része a megyei múzeum tárlatába került, melynek utódja ma a Rippl-Rónai Megyei Hatáskörű Városi Múzeum.
A kő a honfoglalás idején és attól fogva határjelölő sziklaként hasznosult. Az Árpád-korban ördögkő volt a neve, innen kapta később a hegy is az Ördögkő-hegy nevet, de idővel az ördög szót elhagyták, és maradt a Kő-hegy elnevezés. Az 1900-as években a terület legelőként szolgált a zsellérek állatai számára.
A több ezer évvel ezelőtti varázslatok nyomaként még ma is látható egy kialakított mélyedés, ahol a rituálék végzéséhez tüzet rakhattak. Egy kör alakú, faragott követ, melyet szintén a szertartások során használhattak, ma déli irányból, a sziklához támasztva láthatunk. Valószínűleg termékenységvarázslatot végezhettek itt, és áldozatot is mutathattak be, de az nem ismert, pontosan milyen nép tette mindezt. Állat- és növényáldozataikat a tűzbe dobhatták. A rituálé a pogány istenanyának és a napistennek szólhatott.
Az ismeretlen nép után a vaskorban kelta csoportok is lakták a területet, akik földvárakat építettek a Szamárkő köré. A kelták a Kárpát-medence nyugati részén éltek, és keveredtek a helyi őslakosokkal, kereskedelmi és katonai útvonalakat fenntartva. Ittlétük alatt a népek szokásai egymásra erős hatással voltak, ezt egyes régészeti leletek alapján és a temetkezési szokások alapján is megállapították.
Népi legendák ugyancsak fűződnek a Szamárkőhöz. Az egyik szerint a követ a tihanyi vulkán dobta át ide. Ebben van is némi igazság, ha csak annyi is, hogy valóban vulkáni működés hozta azt létre. A feltörő forró gázok és gőzök hatására keményedett a homok homokkővé, így keletkezett a szikla.
Egy másik monda szerint a kő az özönvíz árjával került oda, ahol van. Azt is mondják, hogy a követ emberi kéz hozta, mégpedig a keresztes vitézek a Szentföldről valamikor réges-régen.
A Szamárkőhöz a vasútállomástól a sárga és piros turistajelzések követésével a legkönnyebb eljutni. Aki a Balatonnál jár, annak kár lenne kihagyni a legendák övezte több ezer esztendős sziklát.
Mit örököltünk a neandervölgyiektől?
Az ismeretlen pogány néptől áldozati színhelyet örököltünk, a neandervölgyiek külső vonásaikat hagyták ránk: ezek ma is felfedezhetők, tükröt elő!
(Képek: Getty Images Hungary, Indafotó/klari50.)
OLVASD EL EZT IS!
