Ma kiderül, milyen hosszú lesz a tél: így jósolja a néphiedelem
Január 6. vízkereszt napja, melyhez hiedelmek és hagyományok fűződnek.

GettyImages-528179479
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Január 6. a keresztény, katolikus egyházban jelentős dátum: ez a nap vízkereszt napja, melyhez sok hagyomány és néphiedelem fűződik.

Vízkeresztkor a keresztény egyházak Jézus első feltűnésére (epifánia), a Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére emlékeznek, de a 3-4. században e napon ünnepelték a születését is, egyúttal az év kezdetét. Vízkereszt a három királyok ünnepe is a keresztény hagyomány szerint.

Vízkereszti időjóslás és hagyományok

Január 6. a néphiedelem szerint időjósló nap, azaz segít megjósolni, milyen idő várható a közeljövőben. Ez a gazdálkodásból élők számára létkérdés volt, ezért a régiek ezen a napon kíváncsian figyelték az időjárást.

Ha vízkeresztkor havazott, akkor a tavasz a hiedelmük szerint korán beköszöntött abban az évben. Ennek persze a fordítottjában is hittek. Amennyiben vízkereszt napja napos, a tél hosszúnak ígérkezik.

A papság Jézus keresztelkedésére való emlékezés alkalmából január 6-án készíti a szentelt vizet, de ez a nap volt a házszentelések ideje is. Az új házak lakói a kapura írták az évszámot krétával, és mellé írták a három királyok neveinek kezdőbetűit is. Ezzel úgy hitték, megvédhetik a házat a villámcsapásoktól, a rontástól és minden rossztól. A papok és a ministránsok közösen járultak a házhoz, hogy a pap áldását adja rá.

Január 6. ma is a karácsonyfabontás napja, de régebben is a karácsonyi ünnepkör végét jelentette. Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt, melynek a morzsáját egészen e napig gondosan őrizték. Egy részét a jószágok takarmányába keverték, hogy az állatok egészségesek legyenek az induló esztendőben.

Az állatoknak ugyanebből a célból némi szentelt vizet is adtak inni a régiek, de saját magukra is locsoltak belőle, hogy kivédjék a betegségeket, illetve a rontást. A bölcsőket ugyancsak meghintették vele, hogy a család legapróbb tagjának se eshessen semmi bántódása az év során. Megszentelték továbbá a ház szobáit, a hozzá tartozó földet és a gazdasági célú épületeket is.

A háromkirályjárás vagy csillagozás vízkereszt dramatikus játéka volt, melynek során - főleg fiúk és férfiak, de helyenként lányok is - Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak öltözve, hosszú fehér ingben és papírsüvegben jártak házról házra. Azt a jelenetet adták elő, mikor vándorlásuk során megpillantották, és követni kezdték a Jézus születését jelző, és annak pontos helyére mutató csillagot. A játék során elénekelték a csillagéneket is, melynek egy részlete így szólt: „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad!”

A cikk az ajánló után folytatódik

Mivel a földmunkák, a vetés még nem kezdődtek el, az esztendőnek ebben a szakaszában a parasztemberek ráértek mulatozni: karácsony elmúltával, január 6. után kezdetét vette a farsangi időszak.

Szólások és közmondások eredete

Korábbi cikkünkben arról olvashatsz, hogy mi az eredete a sokat mondott szólásoknak, közmondásoknak: például érdekes, hogy miben gyökerezik a fába szorult féreggel kapcsolatos mondat.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük