Nagyon durva ünnep volt eredetileg a Valentin-nap: semmi szívecske meg virág
A Valentin-nap igaz története nyomokban sem tartalmaz cukormázat, csak szenvedést és erőszakot.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az angolszász országokból elterjedt hagyomány szerint február 14-én, Valentin-napon a párok apró figyelmességek formájában fejezik ki egymás iránti szerelmüket és törődésüket.
Létezik azonban egy ősi, sötét legenda, melynek eredete visszanyúlik egészen az ókori Rómáig, és ami cseppet sem romantikus, éppen ellenkezőleg. Ez a Lupercalia ünnepe, egy kegyetlen beavatási, termékenységi és tisztító szertartásé.
A Valentin-nap sötét eredete
A Lupercalia pontos eredete máig sem tisztázott a vallástörténészek körében, leginkább azért, mert az ünnep szorosan egyetlen konkrét istenséghez sem köthető. Annyi bizonyos, hogy neve a latin lupus, azaz farkas szóból ered, illetve minden évben február 13. és 15 között tartották.
A Lupercalia ünnepén kecskebőrből hasított szíjakkal verték a nőket, hogy termékenyek legyenek.
A "romantikus" rómaiak részegek voltak, és meztelenek. Kecskebőrből hasított szíjakkal bántalmazták a nőket, akik mindezt csendben tűrték abban a hitben, hogy ettől termékenyek lesznek, és a szülést is könnyebben viselik - Noel Lenski, a Colorado Egyetem történésze szerint a Lupercalia a Valentin-nap sötét eredete.
Ha ez önmagában nem lenne elég megrázó, az ünnephez hozzátartozott egy párválasztási rituálé is, melynek során a nők urnába dobták nevüket, a férfiak pedig tombolán kisorsolták, kivel óhajtják eltölteni a Lupercalia fennmaradó idejét. Vagy adott esetben további időt is, ha elégedettek voltak a kisorsolt hajadonnal.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
A történet másik verziója szerint a Lupercalia szertartásai Pán, a pásztorok, a halászat és a vadászat félig ember, félig kecske istenségének szóltak: a papok összegyűltek Romulus és Remus barlangjánál, ahol feláldoztak egy kecskét és egy kutyát. A kecske bőréből csíkokat vágtak, vérbe mártották, majd azokkal csapkodták a fiatal nőket és a földet, hogy termékenyek legyenek az elkövetkező évben.
Hegyi W. György ókortörténész, az ELTE BTK ókortörténeti Tanszékének adjunktusa részletes elemzést is írt a Lupercaliáról, melyből egy részlet különösen érdekes, bár nem túl szívderítő:
- A Lupercalia, mint időpontja is mutatja, tisztulási ünnep volt, mert február hónap törvénykezési szünnapján tartották... Az ilyenkor szokásos szertartások sem derítenek fényt az ünnep eredetére: két kecskét vágnak le, majd két nemes fiú homlokát véres késsel érintik, de mások azonnal letörlik a vért tejbe mártott gyapjúkendővel.
A két ifjúnak a homloktörlés után nevetnie kell; majd a kecskék bőréből szíjakat hasítanak, és derekukon övvel, egyébként teljesen mezítelenül futásnak erednek. A kezükben lévő szíjjal minden szembejövőre rávernek. Fiatal asszonyok nem futnak el az ütlegelés elől, abban a hiszemben, hogy könnyebbé teszi a szülést, és hamarabb esnek teherbe. Az ünnepnek egyik sajátságos vonása, hogy a lupercusok kutyát áldoznak.
Még a NAV-ellenőröknek is van védőszentjük: tippeld meg, ki vigyáz rájuk
Amikor a római és görög istenekről tanultunk az iskolában, megtudtuk, milyen sok mindennek van külön istene vallásukban. A katolikusoknál az egyes dolgoknak védőszentjeik vannak, esetenként egy, máskor több is tartozhat egy szenthez. A következő kvíz alkalmat ad arra, hogy kipróbáld, mennyire ismered a védőszenteket, és alaposabb tudást szerezz arról, minek ki a védőszentje. Tíz kérdésből vajon hányat sikerül jól megválaszolni?
Képek: Pinterest.
OLVASD EL EZT IS!
