Honnan erednek az unikornisok? Nem voltak ám mindig cuki és varázslatos meselények
A csillámpónik csak nagyon távoli „leszármazottai” az eredeti unikornisoknak.

GettyImages-1205534106
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Unikornis játékok, unikornisos ruhák, tárgyak, ékszerek, rajzfilmek: manapság nagy divatja van az egyszarvúnak, ám amit mi szivárványpóniként, csillámpóniként ismerünk, az nagyon távoli leszármazottja az eredeti unikornisképnek.

Ma már egyértelmű, hogy szarvas ló nem létezik, ám egykor valóban hittek ezekben a csodalényekben. Hihetetlen, de az eredete az időszámításunk előtti 4. évezredbe nyúlik vissza.

Az unikornisok eredete

Az első unikornisszerű figurák a dél-ázsiai, Indus-völgyi civilizációtól, a modern kori India, Afganisztán és Pakisztán területéről származnak az i. e. 3300-1300 közötti időszakból. Akkoriban nyomóformákon jelentek meg az alakzatok, melyek lószerűek voltak, szarvhoz hasonló kinövéssel a homlokukon. Jóllehet, ezek a lények a már kihalt vadbölények (Bos primigenius) is lehettek az angliai St. Neots Museum szakértői szerint.

Ősi kínai írásokban is említenek unikornisokat. Ezek i. e. 2700-ból származnak a New York-i American Museum of Natural History archeológusai szerint. Ez az unikornis különböző állatok kombinációjának látszott: szarvastestű, bölényfarkú, sárkánybőrszerű, színes kültakaróval és nyers hús borította szarvval, szarvakkal. A különös, már-már rémisztő külső ellenére a kínai unikornisokat jóságos lényeknek tartották, pont, mint az európaiakat.

Az első nyugat-európai feljegyzés időszámításunk előttről, az orvostól és történésztől, Ktésiastól származik, mint arról Odell Shepard írt az unikornisokról szóló könyvében. A doktor Indiai utazók meséit jegyezte le, melyek unikornisa egyebek mellett indiai rinocéroszok és fehér szamarak mixe lehetett, némi fantáziával megfűszerezve. Ktésias fehér színű, kék szemű, piros fejű, vad szamarakként írta le ezeket a lényeket. Megmosolyogtató, hogy félméteres szarváról azt írta, szivárványszínű. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az, hogy az unikornisok végül olyanokká lettek, amilyenek, valószínűleg fordítási malőrök egész sorának eredménye. Időszámításunk előtt a 3. században tudósok héberről görögre fordították a bibliát. Ekkor a re’em szót, mely a vad bölényekre vonatkozik, a görög „monokeros”, azaz, egyszarvú szóra fordíthatták, melyet alapvetően a rinocéroszokra használtak. Később ez a szó a görög-latin bibliafordításokban „unicornus” lett. Érdekes, hogy az unikornis a Bibliában Jézus Krisztus jelképe.

Az itáliai felfedező, Marco Polo is hallott néhány történetet az unikornisról, ám amit ő unikornisnak vélt a valóságban, az a Brown University Library szakértői szerint alighanem egy rinocérosz volt. A különös lényt ugyanis így írta le, hogy nagy, fekete szarvuk van, mint egy bölénynek, és a lábuk olyan, mint az elefánté. Élvezik, hogy a sárban élhetnek. Rejtőzködőek, és nem úgy néznek ki, mint ahogy a mi országunkban mondják - írta róluk.

Az American Museum of Natural History szakértői szerint, ahogyan korábban oldalunkon is olvasni lehetett róla, a középkorban a tengerészek és kereskedők egyfajta vízi élőlény, a narvál (Monodon monoceros) szarvát próbálták unikornisszarvként eladni. Annak előtte az európaiaknak nem volt különösebb fogalma arról, milyen a narvál, vagy hogyan is kellene kinéznie az unikornisszarvnak. Miután azonban megjelentek a hamis, de valósként eladott narválszarvak a piacon, mindenki számára világossá vált, hogy az egyszarvú szarva hosszú, hegyes, és olyan, mintha megsodorták volna.

Az európaiak körében az általános hiedelem, hogy unikornisok léteznek, a 18. században kezdett alábbhagyni a St. Neots Museum szakértői szerint, napjainkra pedig már egészen más irányt vett a mesés lény megítélése - varázslatossága azonban töretlenül megmaradt.

Képeken a régi idők unikornisai

A következő galériában a kínai, középkori és későbbi századok unikornis-ábrázolásaiból mutatunk összeállítást.

Képek a lapozgatóban: wikipedia.org.

Ajánlóképek, illusztrációk: Getty Images.

Miért voltak csúnyák a középkori macskák?

Érdekes, miért ábrázoltak egyes állatokat csúnyának a középkorban. Nemcsak a macskákat, más állatokat is. Cikkünkből kiderül, miért.

Ezt is szeretjük