Így jósolták meg régen a születendő gyerek nemét - Csak egy tojás kellett hozzá
Tojással jósoltak már az ókori Rómában is.

GettyImages-1257157815
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nem sokkal 1700-ban bekövetkezett halála előtt John Hale, a massachusettsi puritán tiszteletes úgy döntött, hogy dokumentálja a történelem egy sötét időszakát. Posztumusz kiadott munkája, A boszorkányság természetének szerény vizsgálata egyike azon kevés írásos beszámolónak, melynek szerzője jelen volt a salemi boszorkánypereken.

Függetlenül attól, hogy Hale megbízható narrátor-e, vagy sem, minden bizonnyal rendelkezett egy ilyen szöveg megírásához szükséges munícióval. 12 évesen látta először egy elítélt "boszorkány" kivégzését. Felnőttként Hale maga is a salemi boszorkányperek egyik kulcsfigurája lett, és olyan sokat tudott a közegről, amit csak kevesen. Meg is osztotta az ismereteit a világgal, köztük a tojással jóslás gyakorlatát is. Ismerd meg jobban őt és a módszert is!

Így jósolták meg régen a születendő gyerek nemét 

Peter Hale és a boszorkányüldözés

1692 és 1693 között több mint kétszázra nőtt a boszorkánysággal kapcsolatos vádak száma. Hale tiszteletesként volt jelen, és gyóntatott. Ennek során két nő ellen is tanúskodott, akik egyházközösségébe tartoztak. Egyikük Sarah Bishop volt, akit gyakran Goody Bishopként, Edward Bishop feleségeként emlegettek, másikuk Dorcas Hoar jósnő volt.

1876-ban készült az illusztráció. A kép központi alakja Mary Walcott.
1876-ban készült az illusztráció. A kép központi alakja Mary Walcott.

Hale később megbánta ténykedéseinek nagy részét: miután valaki boszorkánysággal vádolta meg feleségét. Ennek ellenére halálos ágyáig hevesen elítélte a boszorkányság gyakorlását.

- Az 1600-as években a puritán egyházi hierarchia erősen ellenezte a mágia minden formáját, különösen a jóslást - nyilatkozta Peter Muise, a Massachusetts-i boszorkányok című mű szerzője. 

Jóslás tojással

Hale beszámolói a jóslás egy különösen érdekes formáját írták le: a tojás használatát a jövő értelmezésére. Ennek gyakorlata már a 17. században is ősrégi volt.

Az ókori görög jósok alkották meg az "oomancia" kifejezést, amelyet a 'tojás', azaz oon és a 'jóslás' manteia szavakból rakták össze. Gaius Suetonius Tranquillus, egy római történész, aki időszámításunk előtt 69 és 122 között élt, egyszer leírta, hogy Livia Drusilla császárné egy csirketojást tartott a dekoltázsában, abban a hitben, hogy a születendő baromfi neme megjósolja születendő gyermeke nemét.

GettyImages-1279830233
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

Kultúrák szerte a világon Délkelet-Ázsiától Latin-Amerikáig a tojásra támaszkodtak, hogy megfejtsék a jövő titkait. Az egyik módszer, amelyet Hale Vénusz-üvegként írt le, Skóciában gyökerezik.

A koncepció egyszerű: egy pohár meleg vizet lassan nyers tojásfehérjébe kell önteni, és megfigyelni, milyen formák képződnek a denaturáció következtében. Hasonlóképpen működik ez az elv, mint a tealevél-olvasás: hitték, hogy a létrejövő formák támpontokat kínálnak a jövő eseményeinek kiolvasásáról.

- Ha például azt látták, hogy a tojásfehérje ekére vagy lóra hasonlít, akkor a jóslat az volt, hogy az illető jövendőbeli férje gazdálkodó ember lehet - magyarázta Muise. - Vagy ha úgy néz ki, mint egy erőd, a férje lehet katona, vagy ha úgy, mint egy csónak, lehet, hogy halász.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az ősi druidák számára a tojással jóslás gyakran fontos része volt Samhain nevű pogány ünnepüknek, ahonnan a legtöbb halloweenhagyomány származik.

A német pogányok hasonló jóslási technikát használtak a tojásfehérjével és vízzel, amit néha Eierorakelnek neveztek. Jakob Grimm 1878-as Deutschen Mythologie című könyvében leír egy eljárást, amiben vízbe dobnak egy tojást, hogy megállapítsák, meg van-e babonázva egy gyerek.

GettyImages-540854130
Fotó: VeraPetruk / Getty Images Hungary

Széles körű népszerűségének egyik oka lehet, hogy a tojás összefüggésben áll a születéssel és az életciklussal, illetve az is, hogy egyetemesen hozzáférhető entitásról van szó.

- A puritán embereknek nem volt sok mindenük - magyarázta Muise.
- Varázslatot láttak almában, tojásban, káposztában, diófélékben, mert ezekkel rendelkeztek háztartásaikban. Nem volt náluk tarot-kártya vagy kristály.

Talán részben azért, mert a Vénusz-üveg elkészítése olyan egyszerű volt, erős tiltakozást váltott ki az egyház tagjaiból. De az igazság az, hogy a legtöbb ember mindig is kíváncsi volt arra, mi vár rá, különösen bizonytalan időkben.

Középkori boszorkányok írták a 17. századi könyveket

A szövegek értelmezése kihívást jelentett a szakértőknek is.

Képek forrása: Wikipédia, Getty Images

Ezt is szeretjük