4 köztudott dolog a középkorról, ami egyáltalán nem igaz: az erényövtől a sötétségig
A középkorról számos téves dolog kering a köztudatban.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Galambos Lajos házassága 22 év után válságban van - Ezért romlott meg a kapcsolatuk Boglárkával
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
A középkor történelmünk egyik legérdekesebb, legizgalmasabb szakasza, ám akármennyire is sokat tudunk róla, sok tévedés is él a köztudatban az időszak kapcsán.
A tévhitek pedig olykor nemcsak hogy az emberek között terjednek el, de gyakorlatilag tudományos tényként is kezelik őket. Ilyenekből szemezgetünk a következőkben.
Az asszonyokra nem adtak erényövet
Mindenki ismeri az erényöv fogalmát: egy fehérneműre emlékeztető formájú, vasból készült, zárral ellátott szerkezet, amelyet azért adtak a nőkre, hogy férjük távollétében megőrizzék vele szembeni hűségüket. Ilyen szerkezet azonban sosem létezett. Sem tárgyi, sem írásos bizonyítéka nincs, és ha korábban kerültek is a múzeumokba ilyenek, ezek is mindössze 19. századi hamisítványok.
Sötét középkor? Nem!
A középkorra a legkevésbé sem illik a sötét jelző, noha már az általános iskolai tanulmányaink során is így ismerkedhettünk meg az időszakkal. A középkort nemhogy sötétnek, de éppen, hogy ragyogóan világosnak nevezhetnénk tudományos szempontból. Ekkor rakták le a modern tudományok alapjait, aminek a keresztény egyház nemhogy útját állta volna, de még segítette is, hiszen egyetemek alapultak - így például a híres Bolognai Egyetem is -, melyek általuk működtetett intézmények voltak. Fejlődött az építészet, virágzott a művészet és az irodalom, bővült a jogtudomány. A középkor csaknem ezer éve tehát messze nem volt sötét.
A középkor nem tudományosan, hanem ténylegesen lehetett sötét
A 14. században Petrarca némi túlzással a latin irodalom visszaszorulására tekintettel nevezte sötétnek a középkort, a későbbi tévedés pedig, mint fentebb írtuk, a tudomány általános hanyatlására vonatkoztatta azt.
A sötétség viszont valahol mégis igaz lehet a középkorra, de a szó szoros értelmében véve. Klímakutatók elmélete szerint az ég a 6. században sötétedhetett be. A Los Alamos Nemzeti Laboratóriuma elmélete szerint olyan óriási vulkánkitörés történhetett ekkor, ami 150 méter vastagságú füstréteggel árnyékolhatta el ez eget huzamosabb időre. Erre több, a természetben ma is látható bizonyítékot is hoztak. Egy másik elmélet, a Cardiffi Egyetemé szerint nem vulkán, hanem becsapódó meteor okozhatta az ég beszürkülését.
Nem volt tilos a boncolás
Bár a jellemző tévhit szerint a középkorban tilos volt a boncolás, valójában igen is sűrűn előfordult, hogy holttesteket boncoltak akkoriban. Igaz, nem ugyanazért alkalmazták, mint napjainkban. A boncolás hátterében ugyancsak a tudományos érdeklődés húzódhatott meg, mégpedig az emberi fogantatás, születés feltérképezésének vágya. Ezért volt, hogy javarészt nőket boncoltak fel, méhükben keresve Jézus nyomát - egy újabb pont, ahol a tudomány és az egyház szándéka metszéspontba kerülhetett.
A középkor tehát sem tudománytalan nem volt, de a nőkre sem adtak súlyos erényöveket. Bizonyára lesznek még olyan tévhitek, amelyeknek hamisságára csak idővel derül fény.
A legrégebbi magyar templomok
Hazánk legöregebb templomai között több középkori is van: nézegesd meg képeken az ódon épületeket.
OLVASD EL EZT IS!
