Elsavasodnak a tengerek: a sarki jégtakaró olvadása az egész tengeri élővilágra veszélyt jelent
A jégtakarók eltűnése következtében egyre több szén-dioxidot kötnek meg az óceánok, ami elsavasodáshoz vezet.

GettyImages-534979970
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A jégtakarók olvadásával egyre nagyobb felületen kötődik meg a szén-dioxid az arktiszi vizekben. Ennek következtében olyan kémiai reakciók lépnek fel, amelyek csökkentik a tengervíz pH-ját, a karbonátion-koncentrációt és a biológiailag fontos kalcium-karbonát-ásványok telítési állapotát. Ezeket a kémiai reakciókat nevezik az óceánok elsavasodásának.

A szén-dioxid-növekedés miatt a jeges északi vizek savasabbá válnak, ami végül a külső vázas tengeri állatok pusztulásához vezethet.

Veszélyben a tápláléklánc

Kutatók megállapították, hogy az Arktisz mélytengeri ökoszisztémája már rendkívül érzékennyé vált a klímaváltozás és az emberi behatás következtében. Az úgynevezett kulcsfajok élőhelyeinek csökkenése és a tengeri savasodás következtében a nyílt vízi fajok tápláléklánci hálózata bomlásnak indult.

Ezeknek a kulcsfajoknak a jelentősége abban rejlik, hogy puszta létükkel nagy hatással vannak az ökoszisztémára, és bármi változás a populációjukban a velük együtt élő fajokat is befolyásolja. Például a tengeri pillangó alapvető táplálékként ilyen kulcsfaj, eltűnésével a tápláléklánc egy alapja tűnne el.

Miért pusztulnak?

A korallok, puhatestűek és rákfélék felhasználják a vízből kinyert karbonátionokat, és beleépítik páncéljaikba. Ha egyre kevesebb szabad kötésű karbonát található a vízben, azt eredményezi, hogy ezek az állatok egyre kevesebbet tudnak építőanyagként saját fejlődésük során felhasználni. Páncéljaik egyre gyengébbek lesznek, ami sokkal kiszolgáltatottabbá teszi őket a ragadozókkal szemben. Jelentős szerepük miatt a tápláléklánc minden szintjére kiterjedő következményekkel lehet számolni.

A helyzet romlani fog

A növekvő szén-dioxid-kibocsátás következtében létrejövő savasodási folyamatok várhatóan csak romlani fognak. A Jeges-tenger 20%-kal több szén-dioxidot vesz fel a 21. században, mint azt eddig feltételezték.

A cikk az ajánló után folytatódik

Sok kalcifikáló állat számára ez a jelenség halálos ítélet is lehet. Több rákfélénél már most megfigyelhető, hogy lárváik bomlásnak indulnak, mechanoreceptoraik károsodnak, amik nélkül mozgásuk és táplálékszerzésük is nehezebbé válik.

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók veszélyeztetettsége jó példa a tápláléklánc veszélyeztetettségére. Számos ragadozófaj táplálékaként eltűnése jelenleg előre nem látható természeti következményekkel járna. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, vagyis a NOAA erre vonatkozó tanulmánya szerint a tengeri pillangók páncéljai már 45 nap alatt feloldódnak olyan sótartalmú és pH-értékű vízben, ami 2100-ra már várhatóan valósággá válik.

Pteropodák, vagy más néven tengeri pillangók.
Pteropodák, vagy más néven tengeri pillangók.

Amellett, hogy a sekély vízi és mélytengeri élővilág táplálkozási láncait drasztikusan átrendezi a mészalapú külső vázas élőlények eltűnése és a tengerek savasodása, a halászatra erősen támaszkodó országok, például Kína, Japán vagy Oroszország gazdasági tevékenységeit és jellemző táplálkozási szokásait is erősen befolyásolja. Ezeknek a változásoknak pedig beláthatatlan következményei lehetnek a jövőre nézve.

(Képek: Getty Images)

Hogyan kerülhető el a teljes összeomlás?

Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása. Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén szinte minden fogás egészséges halállományokból származik, ám a Földközi-tenger esetében ez még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség - állapították meg.

Ezt is szeretjük