A templomos lovagoknak szájszag esetére is volt külön szabályuk: 6 dolog, amit kevesen sejtenének róluk
A templomosoké a történelem egyik legérdekesebb társasága volt.

temlomosok
beauty and style
Top olvasott cikkek

A templomos rendről már sokat hallhattunk, de azt valószínűleg senki sem hinné, hogy szabályaik még a szájszagra is kitértek.

A templomosok rendje egy, a keresztes lovagokból alakult vallásos, katonai rend volt, melyet azért szerveztek 1118-ban, hogy megvédjék a Szentföldet és zarándokait. Első vezetőjük Hugues de Payns volt, aki nyolc-kilenc lovag vezetésére állt. A rendbe három csoport, az elit lovagtestvérek, a fegyverhordozók és a papok, illetve káplánok tartoztak, ők mind más-más viseletet hordtak, mely megkülönböztette őket. Zászlójuk az idők során többször is változott. Előbb fehér-fekete, a 13. század végén fehér, vörös keresztes volt. A templomosok kiváltságokkal bírtak, és csak a mindenkori pápa parancsolhatott nekik. Következzen néhány érdekesség a templomosokról.

Érdekességek a templomosokról

Szabály rossz lehelet esetére

Rendjükben szigorú rendszabályok voltak, melyeket kötelezően betartottak. Akadt köztük néhány bizarr, kissé megmosolyogtató is. Már-már komikusnak tűnhet, de a lovagrendben külön szabály volt rossz lehelet esetére.

Aszerint, ha valakinek a társai számára kellemetlen, elviselhetetlen szájszaga volt, akkor orvosi kezelés alá vetették, és elkülönítették, ahol mindent megkapott, míg meg nem gyógyult. Miután a probléma megszűnt, visszatérhetett a többi lovag közé.

Komoly pénzügyi munkát végeztek

A templomosok pénzátutalási szolgáltatást nyújtottak Anglia és Franciaország királyainak. A 13. században ugyanis a templomosok kiváló pénzügyi menedzserek hírében álltak, és a két ország királyai is nagymértékben támaszkodtak rájuk, mint bankáraikra. A betéteket, a pénzkölcsönzést, sőt az adóbehajtást is a rend intézte. Még a királyok közötti pénzküldéseket is ők intézték.

Változatos büntetések

A templomos szabályok megsértéséért változatos büntetéseket szabtak ki. Volt úgy, hogy csak pénteken kellett a vétkesnek elszenvednie egy bor nélkül napot, máskor azonban korbácsolás járt a tettekért, és zsoltárok mormolása. Aki feladta a katonai parancsot, volt, hogy egy évig a padlóról kényszerült enni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Szövetkeztek a zarándokokért

Sok középkori európai szeretett volna részt venni a Szentföldre vezető zarándoklatokon, ám nagy volt a verseny, hogy átjuthassanak a Földközi-tengeren. A templomosok és az ispotályosok megegyeztek a francia marseille-i kikötő hatóságaival, hogy évente kétszer akár 1500 zarándokot is felvihetnek hajóikra. Így több zarándok juthatott el a Szentföldre.

Megvették Ciprust

Amikor Oroszlánszívű Richárd király a Szentföldre hajózott, hogy részt vegyen a harmadik keresztes hadjáratban, 1191-ben megállt Ciprus szigetén, és meghódította azt. Néhány héttel később azonban az angol uralkodónak pénzre volt szüksége katonai kampányának támogatására, és úgy döntött, hogy eladja új birtokát a templomosoknak. Az ár százezer bezant volt, ami a történészek szerint nagyon jó ár volt a katonai megrendeléshez. Ennyi pénz egy évre csak 330 lovag költségeit fedezte volna. A templomosok azonban hamarosan rájöttek, hogy nincs elegendő munkaerő a sziget irányításához, és adminisztrációs erőfeszítéseik feldühítették a ciprusiakat. 1192 húsvét napján a sziget lakói fellázadtak, és megpróbálták megölni a templomosokat Nicosiában. Az ügy azzal végződött, hogy a lovagok lemészárolták a ciprusiakat, de utána rájöttek, hogy nem uralhatják tovább a szigetet. A katonai parancs visszakerült Richárd királyhoz, és kérte, hogy semmisítsék meg az üzletet. A pénz további sorsáról nem tudni.

A templomosok megjelölték a térképen a kápolnát

Az Ibériai-félszigeten több olyan középkori épület is található, amely a templomos lovagokhoz köthető. Ilyen a kastélytól száz méterre található Szent János templomos kolostor, illetve az attól négy kilométerre lévő Szent Bertalan-kápolna is.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük