Hogyan keletkezik a szivárvány? A természet különös játéka alkotja meg a jelenséget
A színpompás szivárvány vagy a zajos mennydörgés fizikai hatások eredménye.

GettyImages-104637612
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

A legropogósabb héjú, legpuhább kifli - A gyerekkorba repít vissza

A jótékonykodás legegyszerűbb formái: ha segíteni szeretnél, de nem tudod, hogyan állj neki

beauty and style

Csodát tesz a bőrrel a rozmaringolaj, ha így használod: élénkíti a bőrt és csökkenti a ráncokat »

Jobban feszesíti a nyakat, mint a krémek: pár perces arctorna toka ellen »

Divatos dzsekik hideg napokra, 15 ezer forint alatt: vagány, meleg, mégis nőies fazonok a kínálatból »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Mindenki emlékszik, milyen volt gyerekként eső után az égre nézni, és rácsodálkozni a magasan ívelő, megfoghatatlan, színes csíkos szalagra, a szivárványra.

A jelenség még felnőtt fejjel is mosolyt csal az ember arcára: ebben a korban azonban már a keletkezését is sokkal izgalmasabb megismerni, mint amikor környezetismeret órán próbálták elmagyarázni.

Hogyan keletkezik a szivárvány?

A szivárvány különleges optikai jelenség, ami akár prizma segítségével is előidézhető, ha a napfény a megfigyelő mögül érkezik.

A fényt a legtöbben fehérnek gondolnák, de valójában többféle színből tevődik össze. Ha az ember a kezébe vesz egy prizmát, és a napfénybe tartja, az azt alkotó színek különböző módon haladnak át rajta, és vöröstől az ibolyáig hét különböző árnyalatú sugárként lépnek ki belőle.

Ha esik az eső, majd kisüt a nap, a sugarak az apró prizmákként viselkedő cseppekkel találkoznak, melyek ugyanilyen hatást érnek el: a megtörő fényt alkotó színek sorra kirajzolódnak az égbolton. Így keletkezik a szivárvány.

Nem törvényszerű, hogy a cseppek csapadékból származzanak: egy egyszerű kerti locsolás alkalmával is megjelenhet az ember szeme előtt a hétszínű égi jelenség.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ha a fény kétszer törik meg az esőcseppeken, dupla szivárvány, egy erősebb és egy halványabb színű jön létre. Ilyenkor a második szalag színei fordított sorrendben követik egymást az elsőhöz képest.

Érdekes, hogy a szivárvány nem negyed- vagy félkörív alakú, hanem teljes kört formáz: jó része azonban általában a látóhatár alá esik, így csak bizonyos része szemlélhető meg. A teljes kör megfelelő magasságból, például repülőgépről vagy egy magas felhőkarcolóból csodálható meg.

Mi villan, amikor villámlik, és mi zajong, ha dörög az ég?

A szivárványon túl érdekes időjárási jelenség a villámlás és a mennydörgés is. Ha erős zivatar keletkezik, a légtömegek fel- és leáramlása intenzívvé válik, és számos fizikai hatás érvényesül egy időben. Ezek következményei a látható és hallható jelenségek.

A felhőkben alakuló esőcseppek súrlódnak és ütköznek, ami töltésszétválást idéz elő, minek következtében a felhő különböző részein eltérő lesz a töltés. A villámlás feladata az, hogy ezt a különbséget kiegyenlítse. Mivel a villámcsatorna körül a levegő hőfoka több ezerre is nőhet, és kitágul. Ilyenkor mennydörgés hallatszik.

Balatoni viharfotók

Különleges képeken a viharos, hánykolódó magyar tenger.

Ezt is szeretjük