Hogyan keletkezik a szivárvány? A természet különös játéka alkotja meg a jelenséget
A színpompás szivárvány vagy a zajos mennydörgés fizikai hatások eredménye.

GettyImages-104637612
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mindenki emlékszik, milyen volt gyerekként eső után az égre nézni, és rácsodálkozni a magasan ívelő, megfoghatatlan, színes csíkos szalagra, a szivárványra.

A jelenség még felnőtt fejjel is mosolyt csal az ember arcára: ebben a korban azonban már a keletkezését is sokkal izgalmasabb megismerni, mint amikor környezetismeret órán próbálták elmagyarázni.

Hogyan keletkezik a szivárvány?

A szivárvány különleges optikai jelenség, ami akár prizma segítségével is előidézhető, ha a napfény a megfigyelő mögül érkezik.

A fényt a legtöbben fehérnek gondolnák, de valójában többféle színből tevődik össze. Ha az ember a kezébe vesz egy prizmát, és a napfénybe tartja, az azt alkotó színek különböző módon haladnak át rajta, és vöröstől az ibolyáig hét különböző árnyalatú sugárként lépnek ki belőle.

Ha esik az eső, majd kisüt a nap, a sugarak az apró prizmákként viselkedő cseppekkel találkoznak, melyek ugyanilyen hatást érnek el: a megtörő fényt alkotó színek sorra kirajzolódnak az égbolton. Így keletkezik a szivárvány.

Nem törvényszerű, hogy a cseppek csapadékból származzanak: egy egyszerű kerti locsolás alkalmával is megjelenhet az ember szeme előtt a hétszínű égi jelenség.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ha a fény kétszer törik meg az esőcseppeken, dupla szivárvány, egy erősebb és egy halványabb színű jön létre. Ilyenkor a második szalag színei fordított sorrendben követik egymást az elsőhöz képest.

Érdekes, hogy a szivárvány nem negyed- vagy félkörív alakú, hanem teljes kört formáz: jó része azonban általában a látóhatár alá esik, így csak bizonyos része szemlélhető meg. A teljes kör megfelelő magasságból, például repülőgépről vagy egy magas felhőkarcolóból csodálható meg.

Mi villan, amikor villámlik, és mi zajong, ha dörög az ég?

A szivárványon túl érdekes időjárási jelenség a villámlás és a mennydörgés is. Ha erős zivatar keletkezik, a légtömegek fel- és leáramlása intenzívvé válik, és számos fizikai hatás érvényesül egy időben. Ezek következményei a látható és hallható jelenségek.

A felhőkben alakuló esőcseppek súrlódnak és ütköznek, ami töltésszétválást idéz elő, minek következtében a felhő különböző részein eltérő lesz a töltés. A villámlás feladata az, hogy ezt a különbséget kiegyenlítse. Mivel a villámcsatorna körül a levegő hőfoka több ezerre is nőhet, és kitágul. Ilyenkor mennydörgés hallatszik.

Balatoni viharfotók

Különleges képeken a viharos, hánykolódó magyar tenger.

Ezt is szeretjük