Itt bárhová bemehet, bármit megtehet egy tehén, amit csak akar: miért tisztelik szent állatként Indiában?

A tehenek tisztelete érdekes kulturális sajátosság.

tehén
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha vidéki tájakon jár az ember, az autóból, vonatból kinézve itt-ott kikötött, legelésző teheneket láthat. Indiában ezzel szemben elég csak az utcára lépni, az ember jószágokba botolhat, melyek bárhová mehetnek, bármit megtehetnek, amihez csak kedvük szottyan.

Ha épp az út közepén álldogálnak, jókora forgalmi dugót okozva, a sofőrök türelmesen kikerülik őket. A hagyományok szerint akkor sem zavarják el a teheneket, ha besétálnak egy házhoz, vagy megkóstolják a piaci gyümölcs- és zöldségárut. Kószáló teheneket etetni és itatni pedig nemes cselekedetnek számít.

Szent állatok

A szent tehén kifejezés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Indiában nemcsak a nőstény állatot, a tehenet, hanem a bikát is szent állatként kezelik. Így tehát pontosabb lenne a szent szarvasmarha kifejezés. A világban mégis szent tehenekként terjedt el elnevezésük.

A szarvasmarhát több istennel hozzák összefüggésbe a hinduk: Krishna tehénpásztor volt, pásztorcsaládban nevelkedett. Másik neve épp ezért Govinda volt, azaz tehénpásztor. Indrát sokszor a kívánságokat teljesítő csodás tehénnel, Khamadenuval azonosítják, Siva pedig Nandi, a bika hátán lovagol.

A tehén és a bika együttvéve Sivához köthető, aki a pusztulás és megújulás istene. Siva egyike a három legfőbb istennek, Visnu - megtartó - és Brahma - teremtő - mellett.

A tehén isteni vonatkozásai miatt szent állat a hinduk számára, illetve azért is, amit képvisel: adakozó lényként, az emberiség egy szülőanyjaként, a női termékenység, a bőség szimbólumaként tekintenek rá. A földanyát, Bhumit gyakorta ábrázolják tehénként.  A bikára a férfitermékenység jelképeként tekintenek, és ugyancsak sok jót adó állatként. Mind a hím, mind a nőstény szarvasmarhát nagy becsben tartják.  

A hindu hitben minden élőlény szent. A vegetáriánus szellemiség is azon az elven alapul, hogy nem akarnak ártani az állatoknak. Több állatot is istenekhez kötnek, vagy mint istenek földi megtestesüléseire gondolnak rájuk. Az elefántokban és patkányokban Ganesht látják, a tigrisek irányában Durga tisztelete nyilvánul meg. Mégis a tehenek élveznek kivételezett kényelmet India hindu területein.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Bár az ősi Indiában még áldozati állatokként megölték, majd el is fogyasztották a teheneket, ma a hithű hinduk képtelenek lennének megenni a marhahúst. Nem húst biztosító, hanem sok jót adó, önzetlen állatokként nevelik és tisztelik őket.

A háznál élő állatokat nagy becsben tartják, szépen feldíszítik, és kincsként bánnak velük. Féltve óvják őket, és gazdáik számára felér egy tragédiával, ha állatuk előbb múlik ki, mint ők maguk meghalnának. Ha ez mégis megtörténne, a tehén bőrét feldolgozzák és megtartják. Régre visszanyúló szokás, hogy tehenet vezetnek a haldoklók ágyához, hogy a távozó lélek megfoghassa a tehén farkát, és az átvezesse őt a túlvilágra.

Mindent, ami csak a tehénből (szarvasmarhából) származik, azt gyógyhatásúnak tartanak az Ájurvéda szerint. Rituálékban, orvoslásban és a mindennapokban is hasznosítják ezeket: a tejet Indra istentől származó ajándéknak tartják, a tejből készült vajról - ghí - úgy vélik, a gyógyszerek hatását segíti, és főzésben is használják azt. A tehén vizelete sem megvetendő végterméke az állatnak: vízzel hígítva immunerősítőként, vércukor-szabályozóként isszák, és az emésztést is segíti az Ájurvéda szerint. A tehéntrágyát termékenységet elősegítő szerként, rituálékban és tüzeléshez is hasznosítják, illetve mint építőanyagot is házaikba építik.

Ha a tehén szent állat is, a tehéntejfogyasztás nem bűn, hiszen a fejés nem bántja az állatot. India szabad tehenei azonban, hiába vannak több százmillióan, általában nem adnak tejet, vagy csak minimális mennyiségűt, mivel sokuk beteg. Gazdátlanok, nem kapnak megfelelő ellátást, sokszor élnek szeméten. Nem így a piacok környékére gyűlő tehenek, melyeknek mindig jut a portékából: ha megéheznek, elvehetnek a zöldségekből, gyümölcsökből, az árusok nem hajtják el őket.

Napjainkban a teheneket övező tisztelet több szempontból sem zavartalan. Gyakori a tehénrablás, és előfordul, hogy csalók vásárolnak teheneket gyanútlan hindu gazdáktól. Komoly gondot jelent, hogy a teheneket szentnek tartó hinduk és a szarvasmarhahúst fogyasztó, a hússal kereskedő muszlimok közt súlyos ellentétek alakulnak ki, és fajulnak időről időre összecsapásokká. Ezeket állami, rendőri közbelépéssel próbálják kordában tartani. Bár India a szent tehenek hazája, vallási megosztottsága révén válhatott a világ egyik legjelentősebb marhahús-exportálójává.

Istenként tisztelik a fiút

Jalandharban él egy kisfiú, aki távolról sem a hétköznapi gyerekek napjait éli. Születési rendellenesség miatt fejformája más, mint a többieké, és ez változtatta meg sorsát.

Hindu isten reinkarnációjának hiszik a 7 éves fiút: születési rendellenesség az oka

Nézegess képeket!

Elolvasom

 

Ezt is szeretjük