Hideg őszre lehet számítani a régi időjóslás szerint: szeptember 29-e fontos nap volt a népi hagyományban
Szent Mihály napjához több régi hiedelem és szokás kapcsolódik, például a szüret és az időjóslás kapcsán.

GettyImages-456607159
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egyre hűvösebbre fordul az idő, és ahogy közeleg az október, lassanként a legkitartóbb napsugaraktól is elbúcsúzhatunk. Mielőtt azonban beköszöntene a tizedik hónap, még tart Szent Mihály hava, szeptember hó 29-én pedig Szent Mihály napja következik el, mely a néphagyomány szerint több szempontból is jelentős napnak számított.

A nevezett szent az egyik a hét arkangyal közül, a mennyei hadak győztes harcosa. Szimbóluma a kardja, mely természetét tükrözi. Napjához különböző hiedelmek és szokások kötődtek, de a gazdaságok életében is jelentős dátumként tartották számon, akár az állattartásban, akár ha szőlő vagy kukorica nőtt a földeken.

Szent Mihály napja időjósló nap

Bár a csillagászati ősz csak az őszi napéjegyenlőség napján, szeptember 21-én veszi kezdetét, már a hó elejétől elindul az érezhető változás az időjárásban. Ilyenkor szinte a levegő illata is más lesz, és ahogy telnek a hetek, napközben már egyre kevesebbet élvezhetjük a napsütést, el-elered az eső, az esték pedig hűvösebbé válnak.

A régiek is megérezték ezt, de akik a mezőgazdaságban, állattenyésztésben tevékenykedtek, különös figyelemmel kísérték az időszakot: részben a teendőik, részben az időjóslás okán, a két dolog pedig szorosan összefüggött. A mezőgazdaságban a szeptember a teljes betakarítás, a szüret, majd az őszi szántás-vetés ideje, és ilyenkor szinte minden az időjárástól függ.

Számos mondás őrzi a régiek hiedelmeit. Bácskában például úgy mondták, Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér, az egyházasbástiak jóslása pedig az volt, hogy Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

Akik állatokat tartottak, a nyáj vagy a konda viselkedéséből is tudtak jósolni, milyen lesz az idő. Úgy tartották, hogy ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú és kemény lesz a tél, ha viszont nem bújtak egymáshoz, az enyhe téli időjárást ígért.

A cikk az ajánló után folytatódik

A pereszlényiek úgy tartották, hideg és cudar tél ígérkezik, ha ezen a napon viharosan dörög az ég. Az Ipoly menti falvak lakói a fecskéket fürkészték szeptember 29-én. Ha a madarak még láthatóak voltak, vagyis nem indultak hosszú vándorútjukra Szent Mihály napjáig, akkor hosszú, lassú változást hozó őszre lehetett számítani.

Sajnos napjainkban már alig-alig lehet fecskéket látni, mert egyre csökken a számuk. Akiknek mégis van szerencséjük, jobbára természetvédelmi területeken csíphetnek el egyet-egyet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint viszont ezek a madarak szokásosan már szeptember 8. körül gyülekeznek, és indulni készülnek, így még csekélyebb az esély, hogy bárki is, bárhol is fecskét lásson Szent Mihálykor. Akárhogy is, a régi hiedelem szerint mindez arra mutat, hogy az ősz hamar télbe hajlik, és hűvös lesz.

A gazdálkodók számára jelentős időszak vette kezdetét

A 18–19. században a szüret Szent Mihály napjától, a szőlőőrzés kezdetétől Simon és Júdás napjáig, október 28-ig tartott. A mezőgazdaságban is ekkortól kezdték törni a kukoricát. Az aratók a betakarítás után előkészítették a talajt az őszi vetéshez. Szeptember 29-ét az állattartók is fontos napként tartották számon, mert ekkor hajtották be a Szent György-napkor legelőre hajtott jószágokat. Ez volt a pásztorok elszámoltatásának és az újak szegődtetésének időpontja is. A Hortobágy környékén tevékenykedő juhászokat kereken egy esztendőre fogadták fel, így ez a nap számukra különösen jelentős volt. Mulattak, táncoltak a forduló örömére.

Így ünnepelték a napot a régiek

Ezen a napon a szokás tiltotta, hogy a nők dolgozzanak, és ezt hiedelmekkel, mondásokkal is erősítették. Úgy tartották, hogy aki Szent Mihálykor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. A 20. és azelőtti századokban egyébként a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették.

Szeptember 29-cel elkezdődött a kisfarsang időszaka, és egészen Katalin napjáig, november 25-ig tartóan kezdetét vette az őszi lakodalmaké is. A szent napján templombúcsút, vásárokat és szüreti bálokat tartottak. Szokás volt a hangoskodás és zajongás is, hogy a rossz szellemeket elűzzék.

 Egy szatmári leírás így írta le a szüreti hangulatot: 

Hangzik a nóta, dalok, lövöldözés, röppentyűk látszanak a légpályán, rajgók a föld színén, öröm és vígasság van mindenűtt, mint bortermő földekhez illik.

Babonáink eredete

Szinte mindennaposan felbukkannak a beszédben, eredetüket viszont sokan nem ismerik: három ismert babona magyarázata.

Ezt is szeretjük