Sosem látta senki, mégis létezhetett: Szemiramisz függőkertje az ókori világ 7 csodájának egyike
A hét csodás alkotásból már csak egy tekinthető meg szinte épségben.

egzotikus-kert
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Szemiramisz függőkertje, más néven a babilóniai függőkert körülbelül 3 ezer éve épülhetett, ám mára semmi nem maradt a történetírók leírása szerint pazar látványt nyújtó épületből.

A teraszos, minden szintjén gazdag kertekkel pompázó építmény igen misztikus ókori épület, ugyanis felmerült a lehetőség, hogy egyáltalán nem is létezett. Senki sem látta az ókoriak után, hiszen állítólag az i. e. 1. században földrengés pusztította el. Nincsenek meg a romjai, mint oly sok ókori építménynek, de még az építése pontos helye sem egyértelmű: lehet, hogy csupán írók fantáziadús szüleménye?

Titkok egész sora övezi a függőkertet

A függőkert kapcsán a két legnagyobb talány, hogy ki építtette, és hová. Az egyik korábbi elképzelés szerint a függőkert Nabukodonozor babilóniai király kérésére épült a 7. században, Babilóniában, a mai Irak területén.

Nabukodonozor a szülőföldje zöld tájára visszavágyó feleségét, Amüthisztet szerette volna megörvendeztetni a kertekkel. Az újabb, brit elmélet szerint a függőkert Szennahérib király idején (i. e. 704-681) épült meg, és nem Babilóniában, hanem északabbra, Ninivében lehetett. Neve a mitikus uralkodó, az írások szerint istennőként született Szemiramisz asszír királynéhoz köthető. Mitikus alak volt, de valós háttérrel: azonos lehetett III. Adad-ninári asszír király anyjával, Sammu-ramattal (i. e. 811-792), aki régensként uralkodott. Szemiramisznak az építtetéshez nem volt köze, de mitikus alakként a kert megkaphatta az ő nevét.

A függőkertről, bár sokan írtak róla, nem állítható egyértelműen, hogy valóban létezett. Erre a legerősebb bizonyíték Stephanie Dalley oxfordi történész kutatásának eredményeként került elő. Egy asszír nyelven írt szövegben Szennahérib király egy páratlan palotáról, egy csodáról szól, illetve egy olyan öntözőszerkezetről, mely magasra is képes vizet juttatni. A függőkert épp olyan jellegű lehetett, ahol ez a technika elkélt. Ugyanez a szöveg Ninivét nevezi meg a helyként, ahová nagy távolságról szállították a vizet.

Az ókori világ hét csodája

Szemiramisz függőkertje az ókori világ hét csodájának egyike. E hét csodát először Szidóni Antipatrosz említette epigrammájában. A függőkert után a továbbiakat is bemutatjuk.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ezt is szeretjük