A festmény, ami mindenkit zavarba ejt: a szakállas nő gyermekét szoptatja rajta
Magdalena Ventura személye több szempontból is csodaszámba ment, ám nem ő volt az egyetlen, az emberek fantáziáját foglalkoztató szakállas nő.

Mujer barbuda ribera
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A művészettörténetben gyakran előfordulnak meghökkentő alkotások, ám a Magdalena Venturát ábrázoló, 17. századi olajfestmény valósággal zavarba ejtő. 

A szakállas nőként is ismert képen a főalak, aki egy-két részletet leszámítva teljesen férfinek tűnik, épp kisbabáját szoptatja. 

A természet furcsa csodája

A spanyol Jusepe de Ribera festményén Magdalena Ventura kisfiát szoptatva a középpontban áll, mögötte, az árnyékban meghúzódva látható a férje. A kép jobb oldalán két latin feliratos sztélé, kőtábla nyújt némi támpontot a kép értelmezéséhez a nézőnek. 

Jusepe de Ribera: Magdalena Ventura férjével és gyermekével (La mujer barbuda), 1631
Jusepe de Ribera: Magdalena Ventura férjével és gyermekével (La mujer barbuda), 1631

A köveken olvasható információk szerint az itáliai Abruzzóból származó főszereplő a természet egy csodája, akinek 37 éves korában nőtt ki a szakálla. De nemcsak emiatt különleges, hanem azért is, mert 52 éves korában szülte harmadik gyermekét. Alcalá hercege különböző szóbeszédekből hallott a tüneményről, és annyira megérintette a történet, hogy meg is rendelte festményként a Nápolyban élő, spanyol származású Jusepe de Ribérától, a kor kiváló festőjétől. A művész a munka során pletykákra és leírásokra hagyatkozhatott. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az ominózus szakáll jóval látványosabb, mint a háttérben meghúzódó férj arcszőrzete, az asszony láthatóan nem foglalkozott azzal, hogy megnyírja. Izmos kezei, amelyekkel kisfiát tartja, valamint a 17. századi nőtől merőben szokatlan szoptatási póz mind erőteljes, határozott személyiségét hangsúlyozzák. 

Egyes elemzések szerint a dús és hosszú arcszőrzet, valamint az egyéb sajátosságok arra utalhatnak, hogy Magdalena volt a család egyik, ha nem egyetlen kenyérkeresője, fenntartója. A nőiesség a táplálás gesztusában, a kendőzetlenül megmutatott mellben, a visszafogott ruházatban és a kőtábla tetején pihenő két szimbólum, a kagyló és az orsó szerepeltetésében mutatkozik meg.

Nem egyedülálló jelenség

Nem Magdalena volt az egyetlen nő, aki a 16-17. században fokozott szőrnövekedése miatt lett híres.

Brígida del Río (Juán Sánchez Cotán, 1590) és Barbara Urslerin (litográfia, 1815)
Brígida del Río (Juán Sánchez Cotán, 1590) és Barbara Urslerin (litográfia, 1815)

Brígida del Río is jól ismert karakter volt az 1500-as évek végén, őt Juan Sánchez Cotán örökítette meg 1590-ben. Barbara Urslerin német zenész esete szintén foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Róla az anatómus, orvos Thomas Bartholin azt írta, hogy a testét puha szőr borította, állát sűrű szakáll fedte. Többen úgy gondolták, hogy majom és ember párosításából született. Barbara egyébként állítólag férjhez ment, és gyermeke is született. A bizarrnak tartott testi eltérések, természetellenes állapotok iránt érdeklődők előszeretettel foglalkoztak a szakállas nők, az extrém hirsutizmus témájával. A kollektív képzelet negatív dolgokkal azonosította a jelenséget, ugyanakkor a szakáll utalhatott az asszonyok függetlenségére is. 

A világ legbizarrabb múzeumai: a péniszgyűjteménytől a 16 ezer nő hajáig

Szerte a világon találhatók olyan népszerű intézmények, amelyek messze nem átlagos tárgyakat mutatnak be, ezzel pedig tömegeket vonzanak magukhoz.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/KözkincsKözkincs)

Ezt is szeretjük