Csak annak lehetett szakálla, aki rendesen befizette érte a különadót: I. Péter cár furcsa rendeleteket vezetett be
A cár szigorúan szabályozta és megadóztatta a szakállviselést.

covkep
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Napjainkban világszerte nagy divat a szakáll, ám ha még mindig érvényben lenne a háromszáz éve, Oroszországban törvénybe iktatott szakálladó, arrafelé bizonyára kevésbé lenne népszerű a viselet.

Gyerekmesébe illően cseng, de valóban volt ilyen fizetési kötelezettség: a szakálladót 1698-ban Szentpéterváron vezették be, hogy minden férfi, aki szakállat viselt, adóköteles legyen.

Így indult: kötelező szakállmentesség

A különös adót I. Péter cár, azaz I. Nagy Péter vezette be, aki mintegy negyven évig volt Oroszország élén, 1682-től 1721-ig. Ez idő alatt igen tevékeny és újító volt: fejlesztette az ipart, átszervezte a közigazgatást, modernizálta a hadsereget, sőt még a naptárt is megváltoztatta.

Fontos célja volt, hogy Oroszországot európai nagyhatalommá tegye, és ebben nemcsak a gazdaságnak vagy a hadakozásnak, de a kultúrának is szerepet tulajdonított. Rendeletek egész sorát hozta meg az orosz kultúra esztétikai megújítására, felemelkedését pedig abban látta, hogy a korábbi, tipikusan orosz dolgokat hátra kell hagyni.

Ez a felismerés akkor érte, amikor 1697-ben, inkognitóban elutazott kétéves európai körútjára Peter Mikhailov néven. Megállapította, hogy a szakáll az orosz elmaradottságot jelképezi, míg a borotvált arc az európaiságot, ezért megtiltotta a szakállviselést, és parancsba adta, hogy aki szakállat mer viselni, azt bárhol és bármikor is, de kapják el, és ott, helyben borotválják meg.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az orosz férfinép természetesen nem örült az újításnak, sőt felháborodtak rajta, mivel egy olyan országban, ahol ortodoxok élnek, alapvető vallási ügy a szakáll viselése. A cárt azonban ez nem hatotta meg, és ragaszkodott a szakállmentességhez. Ő maga sem viselt szakállat, csak bajuszt, de valószínűleg nem is tudott volna növeszteni gyér arcszőrzete miatt.

I. Péter a szakálladó bevezetése idején egyébként afelől is határozott, hogy az addig hagyományos hosszú kabátot váltsák rövidebb francia vagy magyar fazonúra. Manökeneket állított ki Moszkva-szerte a város forgalmas pontjain, hogy bemutathassák az új, követendő divatot.

Szakálladóérme.
Szakálladóérme.

A szakálladó bevezetése

I. Péter cár idővel rájött, hogy a szakállkérdés az állam hasznára is lehet. Módosította a határozatát, és elrendelte a szakálladót, melynek értelmében már lehetett arcszőrzetet viselni, de mindenki, aki szakállat akart, adót kellett, hogy fizessen.

A szegényeknek alacsonyabb, a tehetősebbnek, nemeseknek és katonatiszteknek magasabb befizetendő összeget szabott. Ha valaki rendesen befizette az adóját, az kapott egy azt igazoló, egy esztendőre szóló érmét, és cserébe nem kötelezhették borotválkozásra.

Noha a szakálladó cseppet sem örvendett nagy népszerűségnek a lakosság körében, a szakálladó még további 47 évig érvényben maradt Oroszországban, kitartóan táplálva az államkasszát.

VIII. Henrik, a divat szerelmese

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy VIII. Henrik egyedülállóan divatimádó uralkodó volt. 

Ezt is szeretjük