A legtöbben rosszul tudják, hogy festette Michelangelo a Sixtus-kápolna freskóját: itt a bizonyíték, miért
A freskót nem fekvő helyzetben festette a mester.

GettyImages-1304755778
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Noha Michelangelo nem akarta elvállalni a munkát, idővel mégis igent mondott II. Gyula pápa felkérésének, hogy megfesse a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját.

Amikor a briliáns művész 1508-ban először kezébe vette az ecsetet, és nekilátott a műnek, neve örökre és elvitathatatlanul egybeforrt a kápolnáéval. Évente 6 millió látogatójának a lélegzete is eláll, amikor feltekint a remekműre, és a legtöbb emberben megszületik a kérdés, vajon hogyan festhette meg a látványos, aprólékos, szimbólumokkal megálmodott alkotást.

A Sixtus-kápolna freskójának megfestése

A kérdés nem véletlenül születik meg a látogatók fejében, hiszen egy mennyezetfreskó esetében nem függőleges a felület, melyre a művésznek alkotnia kell, hanem vízszintes, ráadásul a "vászon", mely ez esetben a fal, a feje felett helyezkedik el.

Az nyilvánvaló, hogy a munka elvégzéséhez festőállványokra volt szükség. Sokan úgy hiszik, hogy ezeken a szerkezeteken Michelangelo egyszerűen lefeküdt, hogy szembekerülhessen a mennyezettel, akár egy festővászonnal normál esetben. Csakhogy ő másként oldotta meg a munkát, és erre egyértelmű bizonyítékot is hagyott.

A művész ugyanis versbe foglalta a mennyezetfreskó megfestésével járó fizikai nehézségeket, a sorok mellé pedig egy illusztrációt is csatolt, mely őt ábrázolja, amint a képeken dolgozik, álló helyzetben, és felfelé tartja ecsetét. A vers Faludy György fordításában a kép alatt olvasható.

kep

GIOVANNI DA PISTOIÁHOZ

A kizsigerlő nehéz munkában
golyvám támadt, akár a kutak poshadt
vizeitől a lombárd parasztoknak
meg macskáknak; tenyészik a szakállam
s az ég felé nő; felsebez az állvány;
mellem, mint hogyha hárpiáé volna;
szemembe festék csöpög, s a kápolna
padlóján ezerszínű tavat táplál;
ágyékom csüggedten tapad hasamra;
tarkóm iga, kútgémnél nehezebb;
semmi sem megy, nem jutok magasabbra;
a bőr feszül és hámlik kezemen;
hátam csomós; szeretnék elrohanni,
s mint görbe íj, csak fekszem mereven.
Jöjj és segíts, Giovanni.
Becsületemnek vége. Elhagyott
a tehetségem. Rossz festő vagyok.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nem is csoda, hogy Michelangelónak komoly testi panaszai lettek a gigantikus freskó megalkotása során. Nemcsak hátfájás és golyva kínozta, de gerincferdülése is lett attól, hogy naphosszat a feje fölé tartott karral alkotott. Ha pedig mindez nem lenne elég, a festék óhatatlanul az arcára, szemébe és szájába csöpöghetett vissza, ami további kellemetlenséget jelentett.

Akárhogy is, a mű elkészült, és a világ hálás lehet azért, hogy ez a hatalmas művész testi ereje felett dolgozott az utókorra hagyott remekművén.

Érdekes rejtélyek a kép részleteiben

A freskó rendkívül sok szimbólumot tartalmaz, de rejtett alakzatait sorra fejtik meg a műelemzők. Így azt is, mit jelképez az ujjak közti távolság az Ádám megteremtését ábrázoló jelenetben. Korábbi cikkünkben olvasható.

Ezt is szeretjük