Miért hívják Rózsadombnak a budai területet? Érdekes története 500 évvel ezelőttre nyúlik vissza
A Rózsadomb szépen csengő nevét egy 1500-as eseménynek köszönheti.

GettyImages-1176101138
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A budai, második kerületi Rózsadomb a főváros és az ország egyik legnagyobb presztízzsel bíró területe. Azt azonban kevesen tudják, hogy a hely nem az eleganciája miatt kapta ezt a szépen csengő elnevezést.

A Margit híd budai hídfője közelében húzódó, az Alsó Törökvész út, a Zivatar utca és a Vérhalom utca által határolt városrész nevének mintegy 500 évre nyúlik vissza a története.

Innen kapta nevét a Rózsadomb

A terület nevét Gül Babáról - más néven Caferről - kapta, akinek a neve magyarul annyit tesz, rózsák atyja. Az 1541-ben, I. Szulejmán udvarával Magyarországra érkezett oszmán bektasi dervis az európai hadjáratok során az ottomán hadsereg kísérője volt.

A bektasik egy iszlám iskolai rend követői, a dervisek pedig a muzulmán szúfi filozófia képviselői voltak, akik egyszerű, a szerzetesekéhez hasonló, aszketikus életet éltek. A rózsa elnevezés lelki értelemben vett rangjelzés volt, mely az átható istenismeretet mutatta.

A cikk az ajánló után folytatódik

A dervis 1541-ben hunyt el, és a mai Rózsadombon temették el. I. Szulejmán, aki Buda patrónusává, azaz védőszentjévé avatta őt, a legenda szerint beállt a temetést végzők közé, és maga is vállára vette Gül Baba koporsóját. Néhány év múltán, 1543 és 1548 között a harmadik budai pasa, Mehmed Jahjapasazáde mészkőből és kváderkőből nyolcszög alapú síremléket emeltetett neki.

Az íveit leszámítva dísztelen, félkupolás, kisebb méretű épület mészkőből, kváderkőből és homokkőből van. Közepén helyezkedik el a sír, egy turbánnal díszített fakoporsó.

A türbétől látványos panoráma tárul az oda látogatók szeme elé. Területét gyönyörű, lépcsőzetesen kiépített kert öleli körül, melyben zömében rózsák, de más, szintén az egykori dervis emlékére ültetett növények is helyet kaptak. Szintjein, a Rózsakertben, a Magnóliakertben és a Levendulakertben igazi élmény végigsétálni.

A türbe sorsa az eltelt évszázadok során nem volt mindig zavartalan. Bár 1686-ban sértetlenül vészelte át Buda második ostromát, később jezsuita papok katolikus kápolnává alakították át azt. 1885-ben az ottomán kormány bízta meg Wágner János építészt, hogy állítsa helyre az emlékhelyet és területét. A munkálatok 1914-re zárultak le. Abban az évben magyar nemzeti műemlékké nyilvánították Gül Baba sírhelyét.

A 20. század végére ismét rossz állapotba került türbét egy időre elzárták a nyilvánosság elől. Többször renoválták, legutóbb néhány éve, 2016 és 2018 között történt nagyszabású felújítás. A nyughely, ahogyan a kor emlékeit, a dervis életet és Gül Babát bemutató múzeum is, kedvelt célpont a városnézők körében.

Magyarország különleges temetői

Hazánk legérdekesebb temetői között van egy török is, de a csónakos és szív alakú fejfás is nagyon különleges: képek és történetek a következő cikkben.

Ajánlóképek: Getty Images.

További képek: indafoto.hu/szalay3: link, link; indafoto.hu/Puffancs; wikipedia.org/Dezsi Elekes Andor; wikipedia.org/Gyulasigina.

Ezt is szeretjük