Milyen féreg ordít a fában? 5 régi magyar szólás-mondás valódi jelentése
A régi magyar szólások mögé tekintve egészen meglepődik az ember.

faba-szorult-fereg
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Azt mondják, a magyar nyelv nehéz. Nehéz a tegeződés és magázódás miatt, a sok azonos alakú, de más-más dolgot jelentő szó miatt, sőt még az is számít, hogy milyen hangsúllyal mondunk egyazon mondatot, mert ettől új jelentést kaphat. Nyelvünk bár bonyolult, szépnek és gazdagnak mondható e tulajdonságai miatt.

Büszkék lehetünk a megannyi mondásra is, melyeket a régiek különleges hagyatékaként a mai napig is ismételgetünk. Ismételgetjük, és jól tudjuk, mikor illik a helyzethez. Mégsem tudjuk, valójában mit mondunk, ha elmondjuk, régi alapjai ugyanis feledésbe merültek, csak a jelentése maradt fenn. Tíz régi magyar mondás alapjaira tekintünk vissza a következőkben.

Ordít, mint a fába szorult féreg

A szólás messze nem holmi kukacról szól, amelyik ordít, különösen nem egy fában. A féreg, illetve toportyánféreg tulajdonképpen a farkas régies megnevezése. A fa pedig az a fából készült csapda, amely a farkast foglyul ejtette. Az állat emiatt ordítani kezdett, olyannyira jellegzetesen és hangosan, hogy később ezt idézték vissza, amikor egy hangosan kiabáló illetőt láttak.

Faképnél hagy

Egy fából készült képnél hagyja, esetleg egy fáról készült festménynél? Egyik sem talált: a fakép sokkal inkább egy fából készült kép, azaz képmás, amelyet a vallási értelemben tisztelt alakról formáltak. Ha valakit faképnél hagy valaki, azt jelenti, hogy sorsára hagyja, történjék vele bármi, aminek a fentiek akaratából történnie kell.


Szidja, mint a bokrot

Egy bokor, amit szidnak? Vajon mit követhetett el? Voltaképpen semmit. A mondás hátterében egy régi hiedelem áll. Úgy gondolták ugyanis egykor, hogy a bokrokban, cserjékben, fákban laktak a rossz szellemek és betegségdémonok, és tulajdonképpen ennek az ártó lénynek a szidásából ered a mondás. A beteg emberek olykor oda is mentek a növényekhez, és megfenyítették őket, hogy kivágják, ha nem gyógyulnak meg.

A cikk az ajánló után folytatódik

Fabatkát sem ér

Tudjuk, hogy olyankor mondjuk, amikor valamit teljesen értéktelennek, jelentéktelennek gondolunk, de vajon azt is tudjuk, mit mondunk tulajdonképpen? A batka nem más, mint egy 16. századi pénznem, amely olyannyira értéktelen volt, hogy egy pengőt is csak három tett ki. Az, hogy ez a mondás szerint fából volt, aligha igaz, ám ezzel valószínűleg az adott dolog értéktelenségét szerették volna nyomatékosítani: egy fából készült batkát sem ér.

Rossz fát tesz a tűzre

Valamiféle kályha vagy kandalló helytelen megrakása lenne a háttérben? A nyom jó: ez esetben ugyanis valóban tűz megrakásáról van szó. Ha valaki rossz fát tett a tűzre, akkor szó szerint nem megfelelőt, azaz vizeset választott. A nedves fától füstös lett a szoba, ahogyan a rossz tett miatt is kellemetlen helyzet alakul ki. Innen a párhuzam.

Szólásaink és közmondásaink megőrzését mindennapi kommunikációnk segíti, ám azt is érdemes továbbvinni, melyik mögött milyen eredet húzódik meg. Így egy későbbi generációnak akár már nagyszülőkként is átadhatjuk a majdan még távolibb, ezért még érdekesebb magyarázatokat.

Tavak neveinek eredete

Miről kapta a nevét a Medve-tó, és miről a Feneketlen? Érdekes legendák fűződnek hozzájuk.

Ezt is szeretjük