Vesszőkkel járták a pásztorok a házakat, hogy jól menjen a gazdának: 5 régi karácsonyi népszokás otthon
Ismerd meg, milyen karácsonyi hagyományokat tartottak a régiek a háznál.

fortepan 124051
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A karácsonyi időszak, mióta csak meghonosodott az ünnep, mindig nagy jelentőséggel bírt az emberek életében. Így volt ez a régi falvakban is, ahol különleges szokásokkal tarkították fényét.

A karácsonyi hagyományokból sajnos mára jó néhány kiveszett, ám feljegyzések még ma is sokat mesélnek ezekről. Szerencsére hagyományőrzők napjainkban is ápolják, bemutatják, ismertetik a régi szokásokat.

Régi karácsonyi szokások a háznál

Karácsonykor a falvakban nagy volt a nyüzsgés: házról házra jártak kicsik és nagyok egyaránt, hogy bemutassák a hagyományhoz tartozó dalokat, illetve játékokat, valamint hogy a gazdák következő éve szerencsés, bőséges, rontástól mentes és egészséges legyen.

Kóringyálás - pászlizás, mendikálás, angyali vigasság néven is ismeretes volt a házalás az énekes karácsonyi köszöntőkkel, amikor is ünnepi énekeket dalolva járták végig a falu utcáit. Miután engedélyt kértek a házigazdától, a köszöntők az ablak alatt vagy a házban fakadtak dalra. Cserébe valamilyen ajándékot adtak nekik. A köszöntők más-más korcsoportokból kerültek ki. Általában délben indultak a gyerekek, délután mentek a fiatalok és késő este a házas emberek.

A pásztorok vesszőhordása - Ipoly vidékén szokás volt, hogy szenteste a pásztorok vesszőkkel járták a házakat, hogy a gazdának jól menjen a gazdasága a következő évben. A vesszőkötegekből a gazdasszony a kötényével húzott ki pár szálat - ezek voltak az aprószentek vesszők -, melyekért cserébe bort, cipót, pénzt is adtak a pásztoroknak. A gazdasszony babonából kissé megveregette a teheneket a vesszővel.

Betlehemezés - erről a szokásról mindenki hallhatott már, ám szépsége miatt érdemes róla említést tenni. A házról házra előadott dramatikus játénak több típusa is kialakult tájegységenként. Az úgynevezett bábtáncoltató változatban bábok is szerepelnek, de a leglényegesebb kellék a jászol vagy a kis, templom formájú betlehem. A játék fő jelenetei a szálláskeresés, melyben József és Mária nem lel hajlékra. Egy másikban az angyal Betlehembe vezeti a pásztorokat. A Heródes-játék is szerepelt a drámában, melyben a napkeleti bölcsek előbb Heródessel találkoznak, majd az angyallal, aki figyelmezteti őket, hogy kerüljék el őt. A napkeleti bölcsek meglátogatják az újszülött Jézust, akinek világrajövetele miatt Heródes végtelen haragra gerjed, és szörnyű gyerekgyilkosságra vetemedik birodalmában.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mi került az asztalra és alá? - a karácsonyi asztalt, ahol csak tehették, bőségesen megterítették finomságokkal, de egyvalami minden esetben került rá. Egész kenyér és néhol kalács is, melytől azt remélték, hogy egész esztendőre elegendő kenyeret hoz majd.

Az asztal alá a gazda szalmát, szénát vitt be, melyet az ünnep után az állatok alá tett abban a reményben, hogy az új esztendőben egészségesek lesznek. Néhol még házi eszközöket és szerszámokat is raktak az asztal alá, hogy ezekkel is szerencséjük legyen az elkövetkező évben.

A bő termést a dunántúli szokások szerint az asztal alá tett szakajtónyi maggal, szemes terményekkel próbálták megidézni. Ezeket utóbb a tyúkoknak adták azért, hogy többet tojjanak.

Eltették a karácsonyi morzsát - a karácsonyi vacsora után fontos dolog volt összegyűjteni az asztalról a morzsát, majd egy kis zsákocskába tenni azt. A zsákot az istállóban kötötték fel rontás ellen, de volt olyan táj - például Karancsberény vagy Nógrádsipek -, ahol ennek a füstjével füstölték a tehén tőgyét ellést követően. Másutt a morzsát csak eltették, kiszárították, és ha a családban valakinek fájt a füle, akkor egy keveset a tűzre szórtak belőle, mintegy gyógyító szertartás gyanánt.

Ajánlóképek: fortepan.hu/Lenkey

Karácsonyi vásár a 70-es, 80-as években

A Fortepan.hu fotógyűjteményének köszönhetően ma is részesei lehetünk az ezekben az évtizedekben tartott ünnepi vásároknak.

Ezt is szeretjük